Andrassew Iván: Kérés Faludyért, a méltóságunkért

Kérés Faludyért, a méltóságunkért

"Kérek mindenkit, akinek ilyesmire lehetősége van, és megveti a cenzúrát, a diktatúrát, a kirekesztést, a rasszizmust és az emberi gonoszság minden formáját, hogy a nyomtatott lapokon, a rádiók és televíziók adásaiban, az internetes oldalakon, blogokban, fórumokon, minden elérhető, szerkesztett felületen egy Faludy-verssel, vagy legalább egy versszakkal, idézettel emlékeztessen az ünnepre."

Miután Békéscsabán az aradi vértanúkra emlékezők egy Faludy-verset olvastak föl, a Jobbik tiltakozott a szerinte „cionista és magyarellenes” költő művének nyilvános szavalása ellen. Sőt: a párt a jövőben előzetes cenzúrához kötné, hogy hivatalos ünnepségeken melyik költő verseit olvashatjuk föl.
A legközelebbi állami ünnep október huszonharmadika, az 1956-os forradalom ötvenharmadik évfordulója. Már most, a nácik hatalomra jutása vagy kormánytényezővé válása előtt meg kell mutatnunk, mi vár rájuk, ha módjuk és alkalmuk lesz az ilyen gyalázatos fenyegetéseket ránk kényszeríteni.
Úgy jelezhetjük erőnket és szolidaritásunkat, ha ezen az állami ünnepen Faludy-írásokkal emlékezünk meg a forradalomról.
Kérek mindenkit, akinek ilyesmire lehetősége van, és megveti a cenzúrát, a diktatúrát, a kirekesztést, a rasszizmust és az emberi gonoszság minden formáját, hogy a nyomtatott lapokon, a rádiók és televíziók adásaiban, az internetes oldalakon, blogokban, fórumokon, minden elérhető, szerkesztett felületen egy Faludy-verssel, vagy legalább egy versszakkal, idézettel emlékeztessen az ünnepre.
Kérem, hogy aki egyetért velem, továbbítsa ezt az üzenetet.

 

Andrassew Iván

 

***

Az Irodalmi Jelen Faludy Györgyöt örökös munkatársaként tiszteli, ezért csatlakozunk Andrassew Iván lapunkhoz eljuttatott felhívásához.

 

5
Átlag: 5 (4 szavazat)

Faludy: Janus Pannonius

Faludy: Janus Pannonius hazatér

Itthon vagyok, nagy Isten. Zokogva ölelgettek,
mert látogatni jöttem. Ha maradok, megvettek,
mivel közétek állok. Bor még terem itt bőven,
de ha humanizmusról szólok, szaladtok tőlem.
Magyar vagyok vagy horvát? Magyarnak lenni: vallás,
melldöngetés, hőbörgés, állandó elfoglaltság,
de Zagrebben csak pislog, itt szebben ég a szellem
s vitézek vagytok mások, s még inkább egymás ellen.
De van-e elég erőm, hogy innét elmehessek?
Oly sokakat szeretek és oly sokan szeretnek,
többet mint Veronában, többen mint Velencében,
tízszer meg százszor többen. Legyen ez a végső érvem.
Maradok, bár tudom, hogy fejjel megyek a falnak –
és most marjatok belém, ahogy a férgek marnak.

(Budapest, 1988)

Elő a

Elő a Faludy-köteteket!
Bánt engem is, bántanak, ha a költészetet bántják, ha a verseket bántják, ha a kultúrát támadják.