Ugrás a tartalomra
  • Zsibbadtság (részlet)

    Annak ellenére, hogy az igazgató kedvence volt – ezért is alkalmazta –, a titkárnőnek is megvolt a büszkesége. Következésképpen hagyta, hogy a helyi sajtóhoz…
  • Kihoztuk a tengert a mezőre

    a mezőt végül feltoltuk az égre, és néztük hosszasan, mint távolodik. üstökös lesz majd, időnként visszatér. csóvája füvekből lesz. meg skorpiókból.
  • Elfogultságaim

    „A megtarthatatlanba kár kapaszkodni. Meg kell tanulni az elengedést is. És meg kell tanulni azt is, hogy az elengedés nem azonos a reménytelenséggel.” – Lőrincz P…
  • Nikola Tesla fehér galambja

    Ő már tudta, hogy doktor Wembly ma eljön hozzám reggel tíz körül a New Yorker Szállodába.
  • „Szerettem volna kiönteni a szívem”

    "Legjobban a tölgyeseket kedveli; szinte minden év- és napszakban ecseteli az erdő szépségét, színeit. Nyáron a leggyönyörűbb, de őt mégis téli havas varázsa…
  • Egy mű akkor él, ha valakié lesz

    Beszélgetés Sántha Attilával a székely irodalomról, pályája fontosabb állomásairól, a transzközépről, a legendás kilencvenes évek kolozsvári irodalmáról, legújabb…
  • Magamra kenem az űr sötétjét

    puha a kozmosz. pudingszerű. finoman szívódik fel a testbe. reggel majd fényt kenek magamra. az űr tartalma változatos.
  • Az ördög fészke

    Már bő negyedórája figyelhette az éjszakát, amikor hátrafordult, és végignézett a szorosan egymás mellé felsorakoztatott vaságyakon alvó társain. Egyikőjükön…

Az Irodalmi Jelen megváltozott, és egész novemberben teszt-üzemben működik. A véglegesítésbe Ön is besegíthet!

Magamra kenem az űr sötétjét

puha a kozmosz. pudingszerű. finoman szívódik fel a testbe. reggel majd fényt kenek magamra. az űr tartalma változatos.

Ribancok

Délután Zsuzsival kimentünk arra a környékre, ahol a nagylelkű lányok vidáman árulták olcsó bájaikat. Senkit nem ismertünk, a nagyszájú nővérkém is megszeppent kicsit. A téren…
  • Boszorkányhétfő

    Az Irodalmi Magazin boszorkánytematikájú számának estje iránt akkora volt az előzetes érdeklődés, hogy az ember már-már boszorkányságot sejtett a háttérben. De semmi bűbáj, csak az irodalom vonzereje: Bánki Évával és Bartal Máriával Molnár Krisztina…
  • A „sárga borítós” negyven év és még húsz

    A Jelenkor folyóirat 60. születésnapját ünnepelték felolvasásokkal és sok zenével a Petőfi Irodalmi Múzeumban szerkesztők és szerzők. Egy régi filmbejátszásból az is kiderült, milyen várakozás élt a rendszerváltás után az írókban a kultúra és…
  • Bukaresti boszorkánykonyha

    „Varázslatos” könyvbemutatón vehetett részt, és Doina Ruşti román írónővel is találkozhatott, aki részt vett az Orpheusz Kiadó szervezte beszélgetésen – sőt még egy különleges recepttel és a hozzá tartozó, személyre szóló jóslattal is gazdagabban…
  • „Hullóidő van, számláljuk a hóhérok könnyeit”

    Néhány nappal ezelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték Szilágyi Istvánt, az Utunk egykori főszerkesztő-helyettesét, a Helikon kéthetilap alapító szerkesztőjét, akit nemcsak az idősebb, a kommunizmus idején szocializálódott olvasók ismernek,…
  • Az alkotó ember ki kell lépjen a könyvtárszobából

    Csatáink nemcsak a világgal, inkább önmagunkkal voltak. Az illúziókkal és a kételyekkel külön-külön kellett megküzdeni, s ez a pokoli harc volt, akinek sikerült, volt, akinek kevésbé. Nem tudtuk egymást segíteni abban, hogy démonjainkkal megküzdjünk.

Üzenet a fakanálban

Mándyt olvasom, és egyszer csak ráeszmélek, hogy anyai nagyanyám is száz éves lenne idén. Akár még fizikai valójában is itt lehetne. Persze mit kezdene ő, az 1918-ban…