36 éve hunyt el Palotai Boris

Tárca
Palotai Boris - aki egyébiránt a fantasztikus filmrendező Bacsó Péter (Tanú) édesanyja - írástechnikailag, tartalmilag a múlt. Vége. Ha más korban születik, talán van jövője. Hiszen miért is ne. De úgy tűnik, ha a pillanat gazdasági és sikerigényét ki is elégíti a politikai előny, a jövő tekintetében levetkőzhetetlen teher. Palotai Boris feltámadási esélye körülbelül annyi ma, mint a KGST-é. Pedig termékeny író volt kétségtelenül, mint a VEB Sachsenring, a Trabantgyár.

 

 

36 éve hunyt el Palotai Boris

 

 105 éve, 1904. május 23-án született Nagyváradon Palotai Boris (elhunyt 1983. szeptember 13. Budapesten) író, Bacsó Péter filmrendező édesanyja, Palotai Erzsi testvére. ("A különféle internetes adatbázisokban fellelhető állítással ellentétben Palotai Boris nem volt Nagy Lajos író felesége. Nagy Lajos az ugyancsak ifjúsági irodalomban utazó másik Boris, azaz Szegedi Boris férje volt." László Ferenc)
   1919-ben az ismert erdélyi változások miatt áttelepül Kassára. Itt végzi középiskolai tanulmányait. Itt jelenik meg 1926-ban első verseskötete. 1932-ben Kassán az Én Lapom című ifjúsági folyóirot szerkeszti. Megnyeri az Atheneum és a Nyugat pályázatát.
   Megelőzve az égzengést, Auschwitzot, 1940-től haláláig Magyarországon él.
   1946-tól az Asszonyok című lap szerkesztője. 1947-1953 a Népszava irodalmi rovatának vezetője, ami - tekintve a kort, a lap címét - íróra életveszély.
   Élete az örök tézis bizonyítéka, az ember születik valamire, de él egy korban, és a kettő nem illeszkedik. Egy atomfizikusi agykapacitású homo sapiens a tizenhetedik században intelligensebb kortársainál, de atomfizikában aligha képes maradandót alkotni.
   Az olvasó a Zöld dió című regényre emlékezik leginkább. Palotai Boris a Zöld dióban elsőként fogalmazta meg a bakfis, a nagylány és a női lét közti finom átmeneteket. Palotai Boris - aki egyébiránt a fantasztikus filmrendező Bacsó Péter (Tanú) édesanyja - írástechnikailag, tartalmilag a múlt. Vége. Ha más korban születik, talán van jövője. Hiszen miért is ne. De úgy tűnik, ha a pillanat gazdasági és sikerigényét ki is elégíti a politikai előny, a jövő tekintetében levetkőzhetetlen teher. Palotai Boris feltámadási esélye körülbelül annyi ma, mint a KGST-é. Pedig termékeny író volt kétségtelenül, mint a VEB Sachsenring, a Trabantgyár.

Onagy Zoltán

Díjai:

József Attila-díj (1950, 1967)


Művei:
Tavaszi áradás (1926)
Valaminek a végén (1929)
Az úszóbajnoknő (1933)
Péter, egy szegény kisdiák regénye (1934)
Csillag és kenyér (1936)
Isten ölében (1936)
Julika (1937)
Julika és az ötödik osztály (1939)
Kassai diákok (1940)
A Mókus utcai titok (1941)
Hátsó lépcső (1941)
Semetke úr éjszakája (1942)
Botrány a szállodában (1943)
Kegyetlen ifjúság (1943)
Anyák (1947)
Julika tizenhat éves (1948)
Tűzhely (1949)
Puskásné (1950)
Kakasszó (1951)
Új emberek a Dunai Vasműnél (1951)
Sztálinvárosi gyerekek (1953)
Ünnepi vacsora (1955)
Varázsige (1955)
Keserű mandula (1958)
Válogatott tévedéseim (1959)
Viharos mennyország (1960)
Aprópénz (1961)
A madarak elhallgattak (1962)
Vidám vasárnap (1963)
A férfi (1964)
A színésznő és az oroszlán (1966)
Örök harag (1966)
Zöld dió (1968)
Szerelmespár (1973)
Hetedik év (1978)
A másik (1981)
Bejöhetsz hozzám panaszkodni (1982)
Ki ismer engem? (1985)

 

 

Kapcsolódó cikk: 
Kommentek elrejtése, megjelenítése