A Japán kávéházban – a mai Írók Boltja – írja darabjait, regényeit. Ha a kávéházban fizetnie kell, a legenda szerint Rejtő letép néhány bekezdést készülő regényéből, ezzel a pincér átbaktat a kiadóba, ahol kifizetik a cechet. Így a legenda, ami szerény véleményem szerint súlyos marhaság. A Nova kiadó (bűnügyi és légiósregények kiadására szakosodott), minden bizonnyal jól kaszált Rejtőn, de ekkora úr íróban soha nem létezhetett magyar földön.

Rejtő Jenő

1905. március 29-én születik, 1943. január elsején hal meg Ukrajnában Rejtő Jenő. Munkaszolgálatosként. 
   Előbb megírja színdarabjait, P. Howard-regényeket, még előbb közbeutazza Európát, él, ahogyan lehet. Hol dokkmunkás, hol illatszerárus, máskor heringre halászik, építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban is. Potyautasként eljut Afrikába, ahol összejön idegenlégiósokkal.

   A teljes kör – érdemes végigfutni annak, aki úgy képzelte, ki se mozdul a kávéházból – így néz ki: Hamburg, Svédország, Svájc, Prága, Bécs, Konstantinápoly, Ankara, Felső-Ausztria, Dalmácia, Párizs, Lyon, Marseille, Ajaccio, a spanyol partok végig, majd ismét Marseille, Forte Saint-Jean, Észak-Afrika, Abu Kir, Dakar, Casablanca, Djebel, Nizza, Genova, Villefranche, Monaco, Monte-Carlo, San Remo, Milánó, Klagenfurt, Verona, Pádua, Velence, Budapest.

   Nyitott szemmel jár, későbbi regényfigurái hazajönnek vele. Itthon lemond a színészetről, írni kezd, közben nyelvtanár. Élni kell. Salamon Béla a Terézkörúti Színpadnál házi szerzőként alkalmazza, sikeres darabokat ír.
   Jól keres, de szenvedélyes kártyás, a szerencsejáték pedig olyan betegség, amihez nem lehet elég jól keresni.
   Lipótmezőn kezelik, ahonnan napközben szabad kijárása van.
   '42-ben a nagykátai kórházból betegen viszik el munkaszolgálatba. Harmincnyolc évesen fagy meg Jevdokovóban. Az olvasó, aki szívesen ellebeg Rejtő humorán, mert elfelejti közben civil életét, káromkodna néhány speciálisan cifrát. 1956-tól újra megjelennek a könyvei.
   Nem tudni, mit szól a magasirodalomhoz, amíg szólni képes, amúgy en block, mit szólna most, ha látná, filológusok bújják a hagyatékát, disszertáció készül belőle, irodalomtörténészek elemzik vadul.

   A Japán kávéházban – a mai Írók Boltja – írja darabjait, regényeit. Ha a kávéházban fizetnie kell, a legenda szerint Rejtő letép néhány bekezdést készülő regényéből, ezzel a pincér átbaktat a kiadóba, ahol kifizetik a cechet. Így a legenda, ami szerény véleményem szerint súlyos marhaság. A Nova kiadó (bűnügyi és légiósregények kiadására szakosodott), minden bizonnyal jól kaszált Rejtőn, de ekkora úr íróban soha nem létezhetett magyar földön. Légiósregényei a divatos ponyva paródiái. Egyszerre abszurd és valóság. Aki olvasta a Piszkos Fred regényeket, a Vesztegzár-t, tudja, zseni volt. Egy bolond zseni, a bolondot a szó valódi értelmében használva. Akit az őrült kor nem hagyott sokáig élni.

   Kapcsolódó: Rejtő Jenő önéletírása

Rejtő Jenő (született Reich Jenő, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, 1905. március 29. – Jevdokovo, Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író. 

 
Főbb művei

Légiós regények (P. Howard álnéven)
A pokol zsoldosai (1936)
Jó üzlet a halál (1937)
Menni vagy meghalni (1937)
Csontbrigád (1938)
A fehér folt (1938)
Bradley Tamás visszaüt
A láthatatlan légió (1939)
Az elátkozott part (1940)
A három testőr Afrikában (1940)
A tizennégy karátos autó (1940)
Az ellopott század
A Sárga Garnizon
Az előretolt helyőrség
Vanek úr Párizsban
Az úr a pokolban is úr

Humoros és/vagy bűnügyi történetek
Az elveszett cirkáló (1938)
A megkerült cirkáló
Vesztegzár a Grand Hotelben (1939)
A szőke ciklon (1939)
Piszkos Fred, a kapitány (1940)
Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára)
Egy bolond száz bajt csinál
Vanek úr Párizsban
Ezen egy éjszaka
Az ellopott futár
A boszorkánymester
A drótnélküli gyilkosság
Az elsikkasztott pénztáros
Pipacs, a fenegyerek
Az utolsó szó jogán
Akik életet cseréltek
Fekete kapitány
Legény a talpán
Halálsziget
Egy görbe éjszaka

Westernregények (G. Lavery álnéven)
Nevada szelleme
Nincs kegyelem
Tigrisvér
Texas Bill, a fenegyerek
Pokol a hegyek között

Westernregények (P. Howard álnéven)
A Néma Revolverek Városa

Útirajz
Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam (2003)
Bedekker csavargók számára (2003)
Az utolsó szó jogán c. válogatás egyes novellái (1967)

Meg nem jelent művek
A parancs az parancs (A három testőr Afrikában folytatása lett volna.)