Néhány éve, amikor a búbánati Kőház lakója, az ezeréves apáca meghalt, a Kőház új tulajdonosa egyszerűen kivágta az örökölt könyvhagyatékot papírzsákokban, egyéb izgalmas könyvek közt néhány pompás Hetzel kiadású magyar Verne, én pedig ügyesen ott jártam. És úgy éreztem, mint aki aranyat talált. Valóban úgy.

Verne Gyula, akitől Jókai is lopott

 1828. február 8-án születik Nantes-ban Verne Gyula, gyerekkorunk (Molnár Gábor mellett) legfontosabb írója, a scifi apja. Ezt nem tudtuk persze, minek tudtuk volna. Azt sem, hogy az ügyvéd papa letiltotta fia havi apanázsát, miután kiderült, nem óhajt ügyvédi praxist, írni akar. Ami nem szakma. Az apáknak akkoriban is megvolt a magukhoz való esze.
   Sokáig keresi a hangot. Ír rövidprózát, drámát. Harmincnégy éves, amikor megjelenik a léghajós könyv (Öt hét léghajón), a léghajó sínre teszi (hogy legyen itt egy képzavar). Megismerkedik Dumasval, aki szárnya alá nyúl, rendesen terjesztő kiadót kerít, beajánlja. Az első három regénnyel világhírű és gazdag. (1862., Öt hét léghajón; 1864., Utazás a Föld középpontja felé; 1865 – Utazás a Holdba)
   Verne, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. Zseni a maga helyén, maga módján. Érdemes leszögezni. Még Jókai is lop tőle, pedig Jókai termékeny fantáziája aligha vonható kétségbe.
 
   Nemzedékemet, nemzedékem gondolkodásmódját, világlátását, fantáziáját részben Verne Gyula alakította, és ez már aligha szívódik fel, ha eddig nem tette. Rakéta dübörög a Hold felé, alatta Robur léghajója küzd a szelekkel, nem messze A rejtelmes sziget, a Krisztus utáni 1865. év az ötvenes évek végén, hatvanasok elején is igen távolinak látszik. És Nemo kapitány, aki láthatatlanul közlekedik a tenger alatt, és oda csap, ahol valami fáj. És persze a Nautilus. Az időgép megállt. Mindehhez érdemes hozzáképzelni a forradalom után évekig tartó néma csendet. Halálos csendet. A szülőket, nagyszülőket, becsukott országot, a "kitántorgott" másik országot. Az aktuális sajtót, az aktuális rádiót, a kedd esti Szabó család országépítő programját. A sebek még feketék, varasak, a mélyen hallgató ország gyerekei a csendben saját építésű álomvárhoz jutnak. A bejutáshoz, a folyamatos rekonstrukcióhoz létra Verne Gyula. Sorozatba kötve, regényesített, élvezhető szósszal tálalva a kiskamasz két meghatározó álma, óhaja: a kaland és a heroikus becsület.
   És hogy nem a Távolban egy fehér vitorlát vagy az Ifjú gárdát, netán a Volokalamszki országútat elolvastuk? De. Olvastuk azt is. Később. Előbb még Coopert, Az utolsó mohikán halálát, a magvaszakadt (Bólya péter nagy találmánya) Csingacsguk nemes szenvedését fia halálán. De őt - őket - megelőzte Jules Verne, alias Verne Gyula, akiről évekig azt hittem, magyar író. Másképpen miért volna Gyula, nemigaz?
   Néhány éve, amikor a búbánati Kőház lakója, az ezeréves apáca meghalt, a Kőház új tulajdonosa egyszerűen kivágta az örökölt könyvhagyatékot papírzsákokban, egyéb izgalmas könyvek közt néhány pompás Hetzel kiadású magyar Verne, én pedig ügyesen ott jártam. És úgy éreztem, mint aki aranyat talált. Valóban úgy. Le kellene ballagnom a pincébe, ahol tartózkodnak éppen várva a jobb, idővel jobban ellátott időket, és lefotóznom.

Onagy Zoltán

Jules Gabriel Verne (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író.

Művei (A cím utáni évszám az első francia kiadás éve.)

Különleges utazásokba tartozó regényei:
1862 – Öt hét léghajón Cinq semaines en ballon 
1864 – Utazás a Föld középpontja felé (Voyage au centre de la Terre) 
1865 – Utazás a Holdba (De la Terre à la Lune) 
1866 – Hatteras kapitány (Les Aventures du capitaine Hatteras) 
1868 – Grant kapitány gyermekei (Les Enfants du capitaine Grant) 
1870 – Nemo kapitány (Húszezer mérföld a tenger alatt) (Vingt mille lieues sous les mers) 
1870 – Utazás a Hold körül (Autour de la Lune)  - az Utazás a Holdba folytatása
1871 – Az úszó város (Une ville flottante) 
1872 – Három orosz és három angol kalandjai 
1873 – A prémvadászok 
1873 – 80 nap alatt a Föld körül (Le Tour du monde en quatre-vingts jours) 
1875 – A rejtelmes sziget (L'Île mystérieuse) 
1875 – A Chancellor 
1876 – Sztrogof Mihály 
1877 – Fekete Indiák  (hangoskönyvként)
1877 – Hector Servadac 
1878 – A tizenöt éves kapitány (Un capitaine de quinze ans) 
1879 – A bégum ötszázmilliója (Az Acélváros titka) 
1879 – Egy kínai viszontagságai Kínában 
1830 – A gőzház (Az Acélelefánt) 
1881 – Nyolcszáz mérföld az Amazonason ( A jangada) 
1882 – A Robinsonok iskolája 
1882 – A zöld sugár 
1883 – A makacs Keraban (Keraban, a vasfejű)
1884 – A lángban álló szigettenger 
1884 – Dél csillaga 
1885 – Sándor Mátyás (Mathias Sandorf) 
1886 – Egy sorsjegy története 
1886 – Hódító Robur 
1887 – Észak dél ellen 
1887 – Haza, Franciaországba 
1888 – Kétévi vakáció 
1889 – A névtelen család 
1889 – Világfelfordulás  (az Utazás a Holdba folytatása)
1890 – Cirkuszkocsival a Sarkvidéken át 
1891 – A Franklin kifut a tengerre (Branicanné asszony) 
1892 – Várkastély a Kárpátokban 
1892 – Bombarnac Klaudius (Egy riporter jegyzőkönyve) 
1893 – Senkifia 
1894 – Antifer mester csodálatos kalandjai 
1895 – Az úszó sziget 
1896 – A francia zászló (Face au drapeau) 
1896 – Clovis Dandentor 
1897 – Jégszfinx 
1898 – Az Orinocon fölfelé (A büszke Orinoco) 
1899 – A különös végrendelet 
1900 – Új hazában 
1901 – Város a levegőben (A majmok birodalma) 
1901 – Cetvadászok (Jean-Marie Cabidoulin kalandjai) 
1902 – A két Kip testvér 
1903 – Az Antillák világa 
1904 – Véres dráma Livóniában 
1904 – A Világ Ura 
1905 – A Szahara tengere 
 
További regényei és novellái:
1851 – Dráma a levegőben (Un Drame dans les airs) 
1852 – Martin Paz (Martin Paz)
1854 – Zakariás mester (Maître Zacharius) 
1855 – Telelés Grönlandban (Un Hivernage dans les glaces)
1864 – Chanteleine grófja (Le Comte de Chanteleine)
1871 – Az ostromzáron át Les Forceurs de blocus  (hangoskönyvként)
1874 – Ox doktor hóbortos ötlete (Le Docteur Ox); Doktor Ox teóriája címen is (Móra Kiadó 1973, Budapest) 
1884 – Híjj-zutty (Frritt-Flacc) 
1885 – A Cynthia hajótöröttje (L'Épave du "Cynthia") 
1887 – Gil Braltar (Gil Braltar) 
1890 – A XXIX. században ( La Journée d'un journaliste américain en 2890) 
1905 – Világítótorony a világ végén (Le Phare du bout du Monde) 
1907 – Thompson és Társa (L'Agency Thompson et Co) 
1907 – Az aranyvulkán (Le Volcan d'or) 
1907 – A Jonathan hajótöröttei (Naufreges du Jonathan) 
1908 – Az arany meteor (Le Volcan d'or) 
1908 – A dunai hajós (Le Pilote de Danube) 
1910 – A humbug, avagy: amerikai erkölcsök (Le Humbug. Moeurs américaines) 
1910 – Az örök Ádám (L'Éternel Adam) 
1911 – Storitz Vilmos titka (Le secret de Wilhelm Storitz) 
1914 – A Barsac-expedíció különös története (La Prodigieuse Aventure de la Mission Barsac) 
1994 – Párizs a XX. században (Paris au XXe siecle) (a mű 1863-ban készült, részletes keletkezéstörténet a műről készült lapon)

Verseskötetei:
1989 - Kiadatlan költemények

Ismeretterjesztő művei:
1864-1880 - A Föld felfedezése (Histoire des grands voyages et des grands voyageurs) (1300)