46. Tokaji Írótábor II.

Helyszíni

2. nap

Nos, elnézést a kimaradásért, de valóban kimaradáson voltam. Hivatkozom arra az emberi gyengeségre, mikor képtelen valaki ellenállni egy jó beszélgetésnek. Ám ezek a beszélgetések teszik ki a tábor kétharmadát, és ez is az egyik, bár a hivatalos programban meg nem hirdetett része és értéke.

Ott hagytam abba, hogy a Role zenekar kitűnő koncertjét volt alkalmam élvezni. Viszont a programok sora nem ért véget, így a főtérre siettem, ahol meghallgathattam az idei Móricz-ösztöndíjas fiatalok bemutatkozását, illetve műveikből ezt-azt. Vegyes volt a benyomásom. Nem biztos, hogy ez a legkiemelkedőbb Móriczos generáció, ám tagadhatatlan, hogy tehetséggel megáldott emberekről van szó.

Ezután a színpadsátor melletti lépcsőkön kuporogva sokadmagammal beszédbe elegyedtem az egyik KMTG-ösztöndíjas, az íróakadémiára járó fiatalemberrel. Kimondottan érdekesnek találtam, hogy generációs problémák nélkül tudtunk csevegni. Ez a csevej persze nagyrészt szakmai volt, különösen ha a magyar mitológiából építkező fantasy-regény kérdését tekintem. Közben Kamarás Iván keveredett a színpadra, és sanzonokat hallgathattunk. Mindez természetesen nyakon öntve száraz tokaji furmintból gyártott fröccsel.

Ezzel a nap véget is ért.

Ámde jött a következő, mely kissé nehezen indult, tekintve az előző jellegét. Így jól is jött, hogy megkezdődtek a plenáris ülések. A plenáris ülés nem túl mozgalmas műfaj, ül az ember és hallgat. Nekem kettőt sikerült elcsípnem, mert az alvás is fontos, bármilyen izgalmas irodalmi fejtegetésekről is marad le az ember. Weiner Sennyey Tibor és Bene Zoltán remek előadásait sikerült meghallgatnom. Weiner Sennyey Békássy Ferencről, az első világháborús angol–magyar költőről beszélt a tőle megszokott érdekfeszítő stílusban. Előadása pergő, fordulatos, bizonyára jól jön ez a hétköznapok során hallgatóinak, hiszen Tibor amellett, hogy költő, egyetemen is oktat. Utána Bene Zoltán író, szerkesztő lepett meg Tömörkény Istvánról szóló előadásával, amiből sok váratlan furcsaság kiderült.

Ezt követte az a csoportos tiszaladányi kirándulás, ahol megkoszorúztuk a népi írók emlékfalát és Lázár Balázs és Tallián Mariann katartikus versszínházi előadással kedveskedtek nekünk, természetesen az I. világháború jegyében. A nagy tehetségű, elismert színészházaspárt vastaps jutalmazta. Meg kell mondanom, hogy tényleg nagyon jó volt a Rózsássy Barbara által összeállított anyag, szívhez szóló az előadás. Utána irány vissza Tokajba. És…

Ezt követően, becsülettel bevallom, elindulva a szobámba, hogy megírjam a beszámolóm, eltérültem, és Völgyi-Tóth Zsuzsa szeretett, kiváló rádiós személyiségünk meghívására felmentem a szobájukba, ahol pálinka járta. Persze nem túl sokáig, hiszen menni kellett ismét a főtérre, ahol a folyóiratok bemutatkozása zajlott, mint pl. a nemrég indult Olvasaté vagy a nagy érdeklődéssel kísért Előretolt Helyőrségé, mely a szakmában és a politizálók körében is erősen megosztó, ám itt bárki láthatta, mennyire szelíd, ám progresszív lap, és a hozzá kötődő akadémista ifjak milyen kiválóan viszik tovább az irodalmat. Nyilván a lapban, mely megyei lapok mellékleteként több százezer embert ér el, nem csak ők publikálnak, hanem, mint bármely irodalmi orgánumban, a szerkesztők minőségi alapon válogatnak a teljes kortárs magyar kínálatból.

Végül persze borozásba hajlottunk barátaimmal, de kérdem én: mégis mibe itt, Tokajban?! Az a deviáns, aki ezt megvonja magától. Nos, mint mondom, én magam konvencionális vagyok e téren. És nem hiába, mert így poharazgathattam Orbán János Dénessel vagy a Magyar Írószövetség elnökével, Szentmártoni Jánossal, a kiváló költővel és prózaíróval. De ifjabbak, idősebbek a táborlakók közül szintén egy borozóba gyűltek. Külön örömömre szolgált szót váltani Shrek Tímea és Marcsák Gergely (nem csak) általam nagyra becsült literátorainkkal.

Ma, szombaton könnyű nap van. Délelőtt csupa gyerekprogram, ami engem, élemedett fölnőttet nem érdekel, remélem, a lurkók jól érzik magukat a bohóccal meg a többi, két kattintásra lévő, programfüzetbéli dologgal.

Szeretettel üdvözli önöket

Rónai-Balázs Zoltán

Kommentek elrejtése, megjelenítése