Boldog hanukát!

HAG SAMEAN HANUKA!

Szőcs Géza: Pilótajáték

Fűalatt

 

Szőcs Géza

Pilótajáték

 

GÉPI HANG: …kedves utasaink, a felszálláshoz kérjük a biztonsági öveket becsatolni. Köszönjük.

ZÚGÁS

KAPITÁNY: …becsatolni. Köszönjük. Nem mintha légi katasztrófa esetén… (Talán a mikrofon maradt véletlenül bekapcsolva, a pilóta pedig magának mondja ezt, félre, „aside”.

…Nem mintha légi katasztrófa esetén bárkinek is megmentené az életét egy szaros biztonsági öv. Kedves utasaink. Itt a kapitány beszél. Rövidesen elérjük az utazómagasságot, akkor majd a biztonsági öveket ki lehet kapcsolni, annál is inkább, mert megmondva az őszintét, még nem hallottam olyan esetről, hogy egy lezuhanó gépen, úgy értem, egy lezuhant, magyarul: egy diribdarabokra hullott, miszlikbe szétesett, pozdorjává zúzódott, nemrég még olyannyira büszke, ne mondjam: gőgös gépen… hogy akár egyetlen utasnak is megmentette volna az életét az, hogy be volt csatolva… Hát nem. ÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍüüü. (Nem gépzaj: emberi hang, a kapitány produkálja magát.)

…Óriási vihar, váratlan turbulencia, kényszerleszállás esetén akár persze hasznos is lehet az efféle, de most ilyesmi bennünket nem fenyeget. Ezt nem úgy értem, hogy bár ezek nem, de bármi egyéb esetleg fenyegethet bennünket, szóval nem úgy kell érteni, hogy nem ez fenyeget bennünket, hanem valami más… nem mondtam ilyesmit.

Habár az élet persze véges, ráadásul kiszámíthatatlan is… Olvasták Thornton Wilder regényét, a Szent Lajos király hídját? amelyben leszakad egy híd és mindenki nyakát szegi, aki pont akkor átment azon a hídon… püff… nagyon jó regény… szóval mindazok, akik akkor át szerettek volna kelni azon a hídon. Mindenki. Lezuhantak és otthagyták a fogukat egytől egyig. Nem is ismerték egymást, egyik sem… véletlenül hozta őket a sorsuk éppen akkor éppen arra a helyre. És így jártak.

Véletlenül éppen akkor, véletlenül éppen arra a helyre, mondanám, már ha vannak véletlenek… ahogy Önök is véletlenül éppen erre a járatra váltottak jegyet… szinte azt mondtam, sorsjegyet, hi hi hi… azt ismerik, amikor a pilóta megkérdi az utastól, miért izgul annyira? Jaj, kapitány úr, ne is kérdezze, hogyne izgulnék, most először utazom repülőn… Mire a pilóta: ugyan már, felejtse el, én is életemben most először vezetek repülőt, mégsem izgulok. Pedig ez az első utam… he-he…

…szóval én is azt mondom, nem kell izgulni… most mindenesetre a türelmüket kérem egy manőverhez, kicsit a géppel is foglalkoznom kell, nem nagyon sokat, de legalább egy keveset, hehe… de nem kell izgulni. Vagy hát ki tudja…

A hang megszakad.

UTASOK HANGJA összevissza, izgatott szavak, szófoszlányok.

KAPITÁNY HANGJA: Na, itt is vagyok, már biztosan hiányoztam, hogy is ne érezték volna a hiányomat, azt, hogy egy fontos hang hiányzik, a kapitányé. Azért az jó érzés, nem igaz? Nem is kérdeztem, tetszett a vicc, amit az előbb meséltem? Mondok egy másikat, hátha nem ismerik. Hogy aszongya, kedves utasaink, itt a kapitány beszél, ha kinéznek balra, látni fogják a baloldali szárnyat a hatalmas hajtóművel… ha kinéznek jobbra, nem fognak látni semmit, mert a jobb szárnyunk éppen az előbb sajnos leszakadt, nem mondom, hogy tőből leszakadt, de szóval cserben hagyott bennünket, ez van a jobb oldalon… és ha lefele néznének, kedves utasaink, hát meg fognak pillantani egészen lent egy picike kis piros foltot, egy pacát, egy pacácskát… az a piros folt egy gumicsónak, onnan beszélek én Önökhöz rádión… Hahaha… jó vicc, igaz? Halálos, nem? ugye, hogy élvezték… na de a lényeg, kedves utasok, a lényeg, hogy én viszont  itt vagyok Önökkel, Magukkal, Veletekkel, és biztos kézzel irányítom a gépet, hova is?

Ne izguljon senki, nincs rá semmi oka.

Visszatérve az óceánhoz és a gumicsónakhoz, már tényleg az óceán fölött járunk, úgy is lehetne mondanunk: az Óperenciás tenger fölött. Ha megengedik… írtam a kisfiamnak egy szerény költeményt. Íme:

                                  Nagy tenger van itt,
                                  Óperenciás.
                                  Anya nem drogos,
                                  Apa nem piás.

Igen, a múltkor a feleségem bejön ide hozzám… a fülkébe, tetszik érteni… kidobtam, a lába sem érte a földet – földet?! nohiszen – mondtam a személyzetnek, mi van itt, átjáróház, ki engedte be ide ezt a perszónát, meg ne lássam még egyszer itt ezt a sötét lotyót, ezt a ringyót, ezt a szajhát, ezt a lerobbant cemendét… A francba! betolja ide a fenekét, ő a kapitány felesége, azzal a sminkelt kis pofikájával… mint egy sunyi macska. De most egy kis turbulenciánk van, hoppá… ne tessék fosni, búúúú, brrrr, broé, broé (motorhangokat utánozva, berregve) …nyamvadt kis turbulencia ez, rá se rántsanak… de mit szólnának mondjuk egy dugóhúzóhoz… kisasszony, lenne szíves egy dugóhúzót, még jobb ha megnyitja nekem itt ezt a palack portóit.  Vicc volt, kérem, tréfa volt, ártatlan kis scsutka, scsutkácska… dugóhúzónak azt nevezzük, amikor a pilóta fejjel lefele viszi a gépet, egyenesen a föld fele… vagy a tenger fele… ilyenkor persze nem árt becsatolni az öveket, úgyhogy akkor most csatolják is be, ha jót akarnak. Csatolják csak be nyugodtan, úgyis mindegy. Kérném nem visítozni, nem kelteni pánikot… NYEKK !!! há-há-há, hi-hi-hi… há-hát persze, ő lőtte, hi-hi-hi, azt a gólt, Hi-hi-hi Hidegkúti Náháháhándi… direkt a felsőbe.

Kérném nem idegesíteni a pilótát, kérném nem sikoltozni, nem káromkodni, nem összehányni a drága üléshuzatot.

 

Itt az óceán,
Óperenciás.
Anya nem ribanc,
Apa óriás.

 

De hagyjuk a nejemet. Az új csajom meg… hát azt nem bánnám, ha most bejönne ide hozzám és... De ő momentán éppen… tessék? lelépett a kaszkadőrrel? (énekel) Cosi fan tutte… mind ilyenek, egytől egyig, ohohohó, zsupsz!

Ne tessék rémüldözni, mondtam már. Macska van a fedélzeten?

Hozott valaki magával macskát? Utoljára kérdem. Ne hisztizzen itt nekem senki, mert attól ideges leszek… az öveket nyugodtan ki lehet kapcsolni, (suttogva) úgyis mindegy.

Nézzenek csak nyugodtan filmet, vagy vásároljanak a fedélzeti mozgó shopból hónalj-illatosítókat… meg szemfestéket… ezek a filmek különben elég közepesek. Érdekes módon egyetlen repülőgép-katasztrófás sincs közöttük, de még abból a baleset-rekonstrukciósból sincs, tudják, amikor utólag kiderítik, mi okozta a szörnyű szerencsétlenséget, Air Crash Investigation, megvan? Jó adás, olyan jól megnyugtatja az embert, hogy előbb-utóbb minden baj okára fény derül, mármint hogy műszaki hiba okozta-e a katasztrófát, például anyaghiba, vagy az időjárás, vagy esetleg emberi hiba… emberhiba… mondjuk, hogy a pilóta… hogy a pilóta éppen… izé… de nemcsak ezeken, én azt mondom, a véletlenen is múlhat egy tragédia, vagy ha úgy vesszük, a sors játékán…

Ami egy gép lezuhanását illeti… az mindenesetre szerencsésebb eset, amikor két gép a levegőben csattan össze, nem csak úgy lezuhanni, parasztosan… az nagyon felkavaró érzés tud lenni, amikor csak úgy zuhan az ember, ejtőernyő és szárnyak nélkül… nem kívánom senkinek.

ZÚGÁS, SIKOLTOZÁS

Na, most mi van, hé, kolléga, üljön le azonnal, nézze meg az ember… Nem igaz? Aki másodpilóta, az csak tartalék, akkor van rá szükség, ha a kapitánnyal valami történnék, szerencsére nem ez az eset. Remekül érzem magam, ura vagyok magamnak is, a gépnek is, hallja kolléga, csüccs, ne nyúlkáljon itt összevissza, úgysem tud innen felállítani, a lökdösődésből csak baj lehet, nem hiszem, hogy az utasok örülnének, ha itt ketten fejre állítanánk a gépet.

Ne hányják-vessék a keresztet, ne izguljanak.

Még hosszú út áll előttünk, még az út felénél sem tartunk, itt túl az Inn-en, ez egy szójáték, tetszik érteni, az Inn az egy folyó, Keletről nézve, ami túl volt az Inn-en, ob der Enns, az már óperenciának számított, túl az Inn-en van a Túlnan, eszerint ez itt az Innen… vagy a Honnan? mókás nyelvi helyzet.

És odalent a víz…

                                           A víz az lágy hatalom, miként a nő,
                                           soft power, hullámzó, mélységes lágy erő…
 

Ezt én írtam. Tulajdonképpen egy dalnak a szövege, épp itt is a gitárom, én vagyok a Gitáros Maxi, ha nem hallották volna még a nevemet… (énekel)

Mindannyian tudjuk, hogy előfordulnak életunt, öngyilkos pilóták is…

CSEND, CSAK A MOTORZÚGÁS

Miről is beszéltünk az előbb? Valami fontos topik volt, csak most nem jut eszembe… igen. Hogy vannak narkós, részeges, depressziós pilóták, akik beleviszik az óceánba a gépüket, le a víz mélységes fenekére… vagy neki a sziklafalnak. Tele utasokkal. Bezárják a pilótafülkét s onnan kezdve… nem akarok ijesztgetni senkit, de kampec, senki nem marad életben… ez azért önzés… meg szeretne halni, haljon meg más is… nohát én nem ilyen pilóta vagyok… azért szerencséjük van, hogy engem fogtak ki ezen a napon, nem valami szuicid hajlamú, narkós őrültet… aki bezárkózik és kettesben marad a végzettel a pilótafülkében, ha szabad így fogalmaznom – miközben a kolléga csákánnyal veri a bezárt fülkeajtót… hát az én fülkém ajtaja nyitva van: bárki bejöhet hozzám, tessék csak nyugodtan… ért valaki a repülőhöz? a másodpilótánk úgysem érzi magát a legjobban, mondhatni rosszul van. Talán evett vagy ivott valamit, amit nem kellett volna, mit tegyünk? mit javasolnak? kényszerleszállást? itt nálam demokrácia van, véleményszabadság van, az történik, amit a kedves utas parancsol. Húzzam meg itt ezt a fogantyút? Szavazást kérek, ki van mellette, ki ellene… Hol is tartottunk? hogy a kisfiamat annak a ribanc nejemnek, annak az alattomos, gonosz mérgesgombának ítélte a bíróság… a sok lestrapált hülye vén tyúk,amelyik ott kotkodácsol, ő meg beetette őket, hogy drogozok, hogy dührohamaim vannak, nekem??? LSD-t, én? teljességgel elnőiesedett ez a szakma… mármint nem  a pilótáké. A bírói mesterség. Ott ülnek és teszik tönkre felelőtlenül a becsületes pilóták életét…

A mai horoszkópjaikat látták már? és? semmi különös?

Különben is, egyszer azt olvastam egy drámában, hogy a világ akkor fog véget érni, amikor minden egyes ember újraéli minden más valaha élt embernek az életét. Úgyhogy így tessék rosszat okozni másoknak: valamikor az a mi fejünkre fog visszahullani. Ha valakit megcsalsz, magadat csalod meg, ha valakit meglopsz, magadat lopod meg, teszed tönkre, viszed zuhanáááá… na nyugalom, nem kell fosni.

Ne tegyünk valami zenét? Itt van.  Haláltánc-ballada, megfelel?

Végrendeletet készítettetek? Semmi célzás, csak úgy kíváncsiságból… püff! püff!

Tessék vigyázni az ajtóknál, most nyitjuk őket.

Mit mond, kisasszony? Hogy az az idősebb úr rosszul lett? Vigyen neki vizet… az ilyen is, minek indul útnak…

Mondtam, hogy ne tessék szorongani, cirkuszolni, miazördögölni, csönd legyen. Hagyjatok. Hagyjatok már békén.

Én szeretlek benneteket. Ha most ne adj’ Isten, valami rettentő vészhelyzet adódna… Kényszerleszállás Shannonban, ki is írta? mindent megtennék, hogy megmentsem a gépet és benne minden utasom életét, értitek? De tényleg, szinte bánom, hogy semmi nem fenyegeti a gépet, vajon hogy fogjátok elhinni, hogy mindent, én mindent, mindent megtennék értetek, hogy megmentselek… elvégre az én kezembe tette le a sors az életeteket… nem furcsa? kezem egy-két apró mozdulatával a pokolba tudnám juttatni ezt az egész bagázst, lehet, hogy ott sem rosszabb, mint ahova utaztok…

 

                                            Túl az Inn-en van a Túlnan,
                                            eszerint ez itt az Innen…
 

Inkább fölteszek valami zenét, van itt néhány CD, ma én vagyok a lemezlovas is. Hadd lám, felismeri valaki, mit hallgatunk? Ha valaki Mozart Rekviemjére tippelt, eltalálta… de itt van előkészítve Verdinek is meg Berlioznak is a rekviemje, nem az egész, csak néhány tétel… ugye, milyen hatásos? Mármint ez a Mozart, valósággal borzong tőle az ember, nekem a tarkómon is feláll tőle a szőr… Ja, tudjátok, miért nincs meg a sírja Mozartnak? Mert amikor eltemették oda a szegények parcellájába, valahova a temetőárokba, a felesége, mármint az özvegy, nem kísérte el a sírgödörig. Amikor később megkérték, mutatná már meg, hova temették a férjét, nagy pironkodással bevallotta, hogy ő már a temetőkapunál visszafordult, mert nagyon kellemetlen, hideg, zimankós, havas esős nap volt azon a napon. Na, mit szóltok? De ez még semmi. A kegyetlen időjárás-történészek utánanéztek a dolognak, és kiderült, hogy derűs, napsütéses idő volt aznap, őnagysága megint hazudott. Közeledünk az óceán közepéhez.         (Énekel:)

 

                                                    Van egy ócska hidroplánom
                                                     azt talán még megpróbálom
                                                                   fóka-motyómmal vállamon
                                                                   azt hiszem, ezt még vállalom.
 

Hogy tetszik? Mit szóltok? (Folytatja a dalt)

 

                                                    Van egy ócska hidroplánom
                                                    megpróbáljam? megpróbálom
                                                    kalapom most meglóbálom
                                                    várnak engem
                                                     a ló-bálon
                                                     meg a delfin-bálon meg a krokodil-bálon,
                                                                                                                    agyő, agyő.
                                                     És így dőlt el,
                                                                                                                     hogy én vagy ő.
 

Nem is meséltem, milyen különös dolgokat lehet innen a pilótafülkéből megfigyelni. A múltkor… nem fogjátok elhinni… éppen ezen a járaton történt, pont errefele… képzeljétek, itt a gép előtt, az orrunk előtt, egy angyal repült egy ideig, nem nagyon sokáig, mondjuk két percig… Szinte érte a haja az ablakot, ahogy ott lobogott előttünk. Nem lepne meg, ha valaki kétkedve hallgatná ezt, mert elég ritkán fordul elő ilyesmi… de itt semmi helye a kételynek, igenis találkoztunk az angyallal, a másodpilóta is látta, igaz? Vagy nem te voltál velem? ja igaz, tényleg, a barátnőm volt, az új csajom, aki most nincs itt… ő volt akkor velem, együtt láttuk az angyalt… ott repült előttünk.

MOZART.

Kommentek elrejtése, megjelenítése