Ugrás a tartalomra

Elefántcsonttoronyból az utcára – avagy mit kínál a Penna?

 
2016 nyarán nyílt meg Budapest szívében a Penna Bölcsész Könyvesbolt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont elárusítóhelye. A hangulatos, nem is olyan kicsi zug fontos szemléletváltást tükröz: a tudomány a poros levéltárakból szó szerint kilépett az utcára, és piacképes kínálattal áll elő. A boltba betérve Szulyovszky Szilvia boltvezetőt és Bardi Bettyt, a Történettudományi Intézet kiadványszerkesztőségének a munkatársát kérdeztem a megalakulásukról és a jövő lehetőségeiről.
 
– Sokaknak még maga a Bölcsészettudományi Központ (BTK) is új fogalom. Mi ez az intézmény valójában?
Szulyovszky Szilvia: A Bölcsészettudományi Kutatóközpont 2012. január 1-jén jött létre annak az intézet-átalakítási reformfolyamatnak részeként, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Pálinkás József indított el és vitt véghez. A kutatóközpont jelenleg hét intézetből áll: a néprajzosok, a régészek, az irodalmárok, a művészettörténészek, a zenetudósok, a filozófusok és a történészek gárdájából.
A bolt tavaly júliusban nyílt. Elindítása összefügg azzal, hogy a kutatóközpont néhány hete kiköltözött a Budai Várból az újonnan épült Humán Tudományok Kutatóházába. Ezzel megszűnt az a bevett terjesztői útvonal, miszerint az olvasók bejöhettek az intézetbe, belepillanthattak a könyvekbe, ugyanakkor kedvezményesen meg is vásárolhatták azokat. Az új kutatóházban erre ugyanis nemigen van hely. Így jött az ötlet, hogy legyen a város szívében egy olyan bolt, ahová be lehet térni – bárkinek, nem csak a kutatóinknak. Véletlen egybeesés, hogy ez a hely korábban is könyvesboltként működött, többen jó szívvel emlékeznek a Magiszterre, illetve a kis Magiszterre.
Szégyenkezésre nincs okunk, hiszen máris szép kínálatot nyújtunk a bölcsészettudományi műhelyek és gyűjtemények kiadványaiból. Célunk az volt, hogy könnyen áttekinthető teret rendezzünk be úgynevezett „lean” stílusban, tehát ne túlzsúfolt kép fogadja a betérőket.
 
 
– A környéken több egyetem is működik, többek között az ELTE Bölcsész- és Jogtudományi Kara vagy a Károli Gáspár Egyetem. Bejárnak a hallgatók is?
Sz. Sz.: Ez lenne a cél, és nagyon ránk férne egy kis promóció, mivel a nyári nyitásunkat megelőzően fél évig az átállás miatt zárva tartottunk, tehát elszoktak a betérő vásárlók. De lassan-lassan terjed a hírünk, működünk, és a missziónk elismerést vált ki akadémikus körökben is – legalábbis a visszajelzések szerint. Kutatóinknak, oktatási intézményben dolgozó kollégáinknak is ajánljuk, hogy vigyék hírünket, legyünk ott legalább a bölcsész tanszékek hirdetőtábláin.
 
– Lenyűgözően szép a kínálat, könyvészeti remekműveket látni a polcokon. Erről viszont rögtön az jut az eszembe, hogy ha valakinek, hát épp a humánértelmiségnek nincs pénze új könyvre. Ki fog itt vásárolni?
Sz. Sz.: Azokra apellálunk, akik még hajlandók pénzt adni az értékes művekért,  és akik  még nem kapták  meg baráti, kollegiális körben tiszteletpéldányként a kötetet. Bízunk benne, hogy lesznek elegen.
Bardi Betty: Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kiadványok árából jól látszik: nem a haszonelvűség céljából készültek. Például Pálffy Géza történész kollégánk, a Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetőjének a könyve, Az utolsó magyar királykoronázás, gyönyörű kiállású és illusztrált kötet, és mindössze 2500 forintba kerül. Megjegyzem, Pálffy Géza nagyon sok időt-energiát fektet abba, hogy munkái marketingjéről is gondoskodjék, az ország különböző pontjain promotálja azokat. Vannak tehát olyan szerzők, akik felvették a ritmust, bekapcsolódtak a szemléletváltásba, és felismerték: fontos a könyvek utóéletéről is gondoskodni, fontos, hogy azok ne csak a szakma közönségéhez jussanak el. A történettudomány szerencsés ilyen szempontból, talán ez a tudományág tudja a legszélesebb  olvasóközönséget megszólítani. De a Régészeti Intézet kiadványai iránt is kifejezetten nagy az érdeklődés.
 
 
– Ezek a kiadók, amelyeknek a köteteit itt körben, a polcokon, oszlopokba rendezve látunk, nemcsak hagyományos értelemben vett könyvkiadók, hanem kulturális intézetek is.
Sz. Sz.: Épp ezt terveztük, hogy gyűjtőhelyként is működjünk. A már említett akadémiai intézetek mellett megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM), továbbá két egyházmegye levéltárának kiadványai, városi könyvtárak, az Archaeolingua Alapítvány igen értékes, színvonalas kötetei, a Szegedi Középkorász Műhely, sőt még az Attraktor és a Kronosz Kiadó könyvei is. Hamarosan bővül a kínálat az Akadémiai Kiadó műveivel. Ha például kutatóink bedolgoznak más intézmény kutatócsoportjaiba, például a Hadtörténeti Múzeum és Levéltárba, és ott ebből publikáció készül, akkor ezek a kiadványok is előbb-utóbb a Penna polcaira kerülnek.
 
 
B. B.: Legutóbb a Jaffa Kiadóval vettük fel a kapcsolatot, amely széles spektrumú kiadó, mivel ott is publikálnak kutatóink. Vagyis a kínálatukból a történettudományi művek idekerülhetnek a Penna könyvesboltba, ezzel is növelve azon helyek számát, ahol bemutatkozhatnak a tudomány képviselői a szélesebb értelemben vett publikumnak. Tavaly áprilisban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont először képviseltette magát a nemzetközi könyvfesztiválon. A hét intézet közös standon mutatta be a kiadványait. Emlékszem, a Régészeti és a Zenetudományi Intézet könyvei között akadt olyan, ami be sem volt árazva, annyira nem számoltak azzal, hogy ezek a művek kikerülhetnek a piacra. Tehát már az is nagy előrelépés, hogy itt, ebben a boltban bárki számára hozzáférhetők lettek.
Sz. Sz.: Egyelőre próbaszerű vállalkozásnak vagy vállalkozásszerű próbának nevezném a boltot, az életszerűsége megkérdőjelezhetetlen. Nyilván nem ez a kutatókutatóközpont fő profilja, de ha egyszer az alapító okiratunk lehetővé teszi,  hogy foglalkozhatunk könyvkereskedéssel, akkor miért ne próbálnánk meg? Van hasonló vállalkozás, de nem állandó – a Zenetudományi Intézetnek például a Bartók-gyűjtemény mellett van egy kisebb könyvesboltja, de az csak alkalmanként, rendezvényekhez kapcsolódva árusít.
Olyan is előfordult már, hogy jelentkezett kiadó: szeretnék elhelyezni nálunk a kiadványaikat. A Kronosz Kiadóval például úgy kerültünk kapcsolatba, hogy nagyon sokan egy könyvbemutató kapcsán a náluk megjelent Varga Szabolcs Leonidasz című művét keresték.
 
– Itt is lesznek majd olvasói estek?
B. B: Már volt! Az első rendezvényünk december 8-án – az emlékév kapcsán – egy Szent Márton-kötethez kapcsolódott, és igen-igen jól sikerült. Konferenciakötet, többszerzős, Tóth Ferenc és Zágorhidi Czigány Balázs a szerkesztője, és a Történettudományi Intézet műhelyében készült. Tervezzük, hogy további könyvbemutatókat, dedikálásokat tartunk itt.
 
 
– Arra is jó lehetőségnek tűnik ez a bolt, hogy a tudományt kivigyék a nagyközönség elé.
Sz. Sz.: Ez egyben kényszer is, hiszen muszáj volt kilépnünk az elefántcsonttoronyból, vagyis a Budai Várból. Ilyen szempontból elég hányatott a bölcsészek sorsa. A kutatóink hozzá voltak szokva az autentikus környezethez, tehát nehéz lesz a váltás, de el kell ismerni, hogy szép az új épület, kulturált, modern.
 
– Ha körülnézek, feltűnően igényesek ezek a kötetek.
Sz. Sz.: Könyvészeti szempontból is igényes kínálatot szeretnénk felvonultatni. Itt van például az asztalon a Mindszenty-kötet (Balogh Margit: Mindszenty József I–II.), amely 2015 decemberében jelent meg, és egy hónap alatt eladtuk szinte az összeset. Pedig két kötet, ezerötszáz oldal. Nagyon színvonalas kívül-belül, ami nem véletlen, hiszen Mindszenty bíboros életét általában nagy érdeklődés övezi.
 
 
– Van még hasonló nagy sikerű kiadványuk?
Sz. Sz.: Igen, a Székelyföld története trilógia, amiben szintén közreműködtek kutatóink. Ezt a háromkötetes, hiánypótló művet korszakonként más-más kutatócsoport jegyzi. A romániai Haász Rezső Múzeum vezetősége csak nekünk adott terjesztési jogot Magyarországon, így csak nálunk lehet  kapni, ráadásul a legolcsóbban;  kedvezményesen 15 210 forintért. Kézbe venni is kellemes, olyan gyönyörű, a tipográfia is nagyon színvonalas. Korábban csak az Erdély története volt hozzáférhető Orbán Balázstól, és még azt megelőzően a BTK kiadásában szintén egy Székelyföld története, de az időben nem fedte le a teljes történelmi korszakot.
 
– Az irodalomtudományból van olyan kiadvány, amelyet kiemelnének?
Sz. Sz.: Az Irodalomtudományi Intézet rengeteg munkát publikál, de jellemzően nem saját kiadványként, hanem összefogva más kiadókkal, például a L’Harmattannal, az Argumentummal, a Balassival, az Országos Széchényi Könyvtárral. Tehát az intézetnek ténylegesen nincs saját könyve. Ők egyébként az internetre is felteszik az anyagaikat.
B. B: Az Irodalomtudományi Intézetnek a Reciti nevű internetes kiadója (www.reciti.hu) ingyen bocsátja közre a kiadványokat. Az a hitvallásuk, hogy pénzért semmit sem terjesztenek, ezekhez a művekhez szabadon férhessen hozzá bárki.
Sz. Sz.: Sok esetben a pályázati források megszerzéséhez is feltételül szabják a pályáztatók,  hogy nem kerülhet kereskedelmi forgalomba a könyv, nem lehet árat adni neki, így található nálunk egypár belőlük az ingyen elvihető könyvek között. 
 
– Igen, látom, külön ki vannak téve. A Magyar Tudománytár is ingyen elvihető?
Sz. Sz.: Ebből is látszik, hogy érdemes benézni ide.
 
–  Nem jellemző nálunk az a szemlélet, hogy a tudomány „üzlet” is lehet, ki lehet vinni a piacra.
Sz. Sz.: Az MTA BTK vezetőségének, a főigazgatónknak, a titkárságvezető asszonynak rég dédelgetett álma volt egy könyvesbolt, nem csoda, hogy megfogalmazódott egy missziónak nevezett koncepció is köré: ha csak 45 négyzetméteren, de legyen egy hely, ahol az érdeklődők kézbe vehetik a bölcsészettudományi műhelymunkák köteteit. Nem szeretnénk ráfizetéssel működni, de nem a profit vezérel bennünket, és a profilba vágó kiadók számára igen kedvező jutalék fejében kínálunk bemutatkozási lehetőséget: ha csak 45 négyzetméteren, de legyen egy hely, ahol az érdeklődők kézbe vehetik a bölcsészettudományi műhelymunkák köteteit. Mivel nem profitorientált a vállalkozás, a profilba vágó kiadók számára igen kedvező jutalék fejében kínálunk bemutatkozási lehetőséget.
 
– Előfordulhat, hogy szépirodalmat is tartanak majd?
Sz. Sz.: Annak nem lenne értelme, túl sok helyen árusítják. Szándékosan szűkítettük a kört egy speciális kínálatra. Akik ide betérnek, elég céltudatosan keresnek egy-egy művet. De ami fontos, hogy végre kimozdul a tudomány a zárkózott, szűk világból, és kilép az utcára. Alakul már a Penna Bölcsész könyvesbolt webáruháza is, ahol online böngészés után online fizetés lehetőségével tesszük kényelmesebbé a vásárlást.
 
– Vannak a kínálatban személyes kedvenceik is?
B. B.: Én elfogult vagyok a Történettudományi Intézet könyveivel, hiszen ott dolgozom, a szemem láttára készülnek, sőt sokszor én is részt veszek a szerkesztésükben. Nagyon jó érzés könyv formában viszontlátni és árusítani őket.
Sz. Sz.: Én már régebben elszakadtam a történettudománytól, bár végzettségem szerint eredetileg magam is történelemtanár vagyok, de hosszú könyves múltat is magam mögött tudhatok. Én üzemeltettem Budapest első angol nyelvű könyvesboltját és antikváriumát nem messze innen, a Szerb utcában, közel húsz évvel ezelőtt. Vagyis könyvészeti szempontból tudok nyilatkozni, és ez alapján nagyra tartom az Attraktor és a Kronosz Kiadó műveit, amelyek rendkívül igényes, kézre álló könyvek, Nem véletlenül nyerte el ez a közelmúltban a Könyvfesztivál nívódíját. Nemkülönben színvonalasak a TTI kiadványai, sorozatai is, a belbecsükről nem is beszélve. 
 
 
Laik Eszter
Fotók: Penna
Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.