Ugrás a tartalomra

Elektronikus Gutenberg-galaxis?

Erdélyi és magyarországi folyóiratszerkesztők, költők, írók beszélgettek a magyar nyomtatott folyóiratok és könyvek jövőjéről az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Írótáborában, amelyet tizenharmadszor rendeztek meg a hét végén a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson.

 

 

 

Elektronikus Gutenberg-galaxis?

 

A táborba meghívót kapott L. Simon László is, aki nemrég felvetette, hogy a kulturális, irodalmi folyóiratok költözzenek fel a világhálóra, de sajnos nem tudott elmenni.

Elsőként Lövétei Lázár László költő Papír vs. digitál című előadása hangzott el. A Székelyföld főszerkesztője a hagyományosabb,  papír alapú könyveket és folyóiratokat részesíti előnyben. Úgy véli, hogy a magyar kultúra a reformkor óta folyóiratközpontú, a legfontosabb publikációk, irodalmi-kulturális viták ma is a folyóiratokban jelennek meg, a könyvkiadók is ennek alapján döntenek egy-egy alkotó könyvének publikálásáról.

 

 

Papír vs. digitál

 

Lövetei szerint az nem baj, hogy sok a folyóirat a magyar nyelvterületen, inkább az a probléma, hogy e lapok zöme egyforma, ugyanazokat a szerzőket közlik Debrecenben, mint Budapesten. Erre nem az a megoldás, hogy minden lap online felületen jelenjen meg, inkább a támogatási rendszert kellene átgondolni: ne a nyomdákat és a terjesztőket, hanem a szerzőket és a folyóiratok szerkesztőit fizessék meg tisztességesen. Át kellene látni, hogy hány előfizetője van a lapnak, mennyire nyit az olvasók fele. Az internetre való felkerüléssel csak az elefántcsonttornyok szaporodnának, még több olyan lap lenne, amelyik nem tart interaktív kapcsolatot az olvasóival. Lövetéi úgy gondolja, nagyon fontos elmenni más városokba, vidékre népszerűsíteni az illető lapot. Az Irodalmi Karaván és a Könyv utóélete kezdeményezések ilyen követendő példák.  

Az is kérdéses, mennyire olvasóbarát az online forma. Egy művészeti folyóirat – például a MúzeumCafé – esetében a neten nem érvényesülnek a tartalmak. Nagyon hasznos, ha az irodalmi lapok elérhetők a világhálón, de szükséges a print változat is, hiszen az idősebbek és a középnemzedék ezt részesíti inkább előnyben. Radikálisan megváltoztatni az olvasói szokásokat nem szabad, lehet, hogy ez a jövő, de várni kellene az ilyen döntésekkel még egy keveset – összegzett Lövétei.

„Ha nincs villany, nincs kultúra? ” – reagált frappánsan az elmondottakra Muszka Sándor költő, s ennek kapcsán a beszélgetés arra is kitért, mennyire biztonságos a neten tárolt tartalom, mennyire időtálló egy-egy adathordozó.

 

 

Ráönthetjük a pálinkát

 

Könczey Elemér tervezőgrafikus az elektronikus és a nyomtatott könyv előnyeit és hátrányait vetette össze. Képzeljük el – indított az előadó –, hogy egy focimeccsen vagyunk, ahol Umberto Ecoés egy elektronikus olvasó, amely több száz regényt, verseskötetet tud tárolni, játszanak egymással. Az első gólt a könyv rúgja, hiszen ő a „tökéletes találmány”, a tudásalapú társadalom megtestesítője. De rögtön egyenlít az e-book, amely a paragdigmaváltás képviselője, mivel a szövegek ma már a képernyőn is léteznek.

A hagyományos könyv mellett szól, hogy jobb mentális térképet kapunk a segítségével, mint elektronikus párja révén. Másik előnye: személyisége van, illata, formája, tapintása, és sokkal hitelesebb is, a nyomatva rögzített tudást ugyanis nem lehet megváltoztatni, míg az online tartalmakat percek alatt át lehet írni, ki lehet törölni. A nyomtatott könyv nem energiafüggő, nem sérülékeny, bebújhatunk vele a fürdőkádba, ráönthejtük a pálinkát egy buliban, leejthetjük – viszonylag könnyen megússza.

Az e-bookok olvasásánál viszont alkalmazhatjuk a kulcsszavas keresést, személyre szabható olvasást nyújt, beállíthatjuk a betűtípust, a fényerőt, dinamikusabb, interaktívabb és környezetbarát is.  Praktikus, kényelmes, funkcionális, rengeteg könyv elfér rajta, sokkal könnyebben terjeszthető és olcsóbb, mint a hagyományos könyv.

Könczey szerint a hagyományos és elektronikus könyvek között a meccs egyelőre döntetlen,  érvek és ellenérvek sokasága bizonyítja, hogy mindkettőre szükségünk van. Az viszont kétségtelen, hogy a könyv  kultúrtárgy, érték, míg az e-book  pótlék, nagyon hasznos, de ahogy a film nem ölte meg a színházat, a reprodukció pedig a festőművészetet, úgy a technika, az internet sem fogja teljesen kiszorítani a nyomtatott kultúrát.

 

 

Mit kellene támogatni?

 

Király Farkas költő, író a Magyar Írószövetség Digitális Munkacsoportjának vezetője Bá(j)tjaink című előadása az 1957-es Desk című film részletének vetítésével kalauzolt vissza az időbe, ugyanis ez az első film, amelyben a számítógépet megjelenítik. Az előadó ezt követően kutatások és felmérések alapján szemléltette, hogy a telefonnak hetvenöt, a rádiónak harmincnyolc, a televíziónak tizenhárom, az internetnek négy, a Facebooknak három és fél év, a népszerű számítógépes játéknak, az Angry birdsnek pedig mindössze harmincöt nap kellett ahhoz, hogy eljusson ötvenmillió emberhez. Az elektronikus könyvek története 1989-re nyúlik vissza, akkor csupán tíz e-book létezett, 1994-ben száz, 1997-ben ezer, 2003-ban tízezer, 2011-ben pedig már harmincháromezer elektronikus könyv volt a piacon.

Király Farkas szerint az internetnek műfajteremtő, ugyanakkor puszító hatása is van, a blogok népszerűvé válásával például az írók, költők nem igazán foglalkoznak már naplóírással. A médiaváltásnak elébe kellene menni, kigondolni, mi legyen az áthidaló megoldás, hiszen a mostani negyvenévesek biztos nem fognak átállni a csak online-olvasásra. A printben még mindig sok potenciál van.

Legfontosabb a támogatási modellek átértékelése, például egy kezdő költő, prózaíró első-második kötetét csak elektronikusan kellene kiadni, a kormány pedig azt támogassa, hogy ingyen elérhetővé váljon mindenki számára.  Ha nagyon sokan letöltik, piacképes, és akkor a szerző harmadik könyve már megjelenhetne nyomtatásban. Számadatokkal bizonyítható, hogy az emberek egyre kevesebbet tudnak könyvre költeni, ezért inkább arra kellene törekedni, hogy bizonyos kortárs művek ingyen is elérhetőek legyenek, akár nyomtatva, akár elektronikusan.

 

 

A jó könyvtrailer önálló mű

 

Novák Zsüliet prózaíró, a FISZ Digitális csoportjának képviseletében a könyvtrailerekről tartott izgalmas előadást. Két kisfilmet is láthattunk, a rövidebb Sütő Csaba András új könyvét „reklámozta”, a hosszabbik pedig az ambrozia.hu szerkesztőségét mutatta be, illetve azt, hogy miért nem unalmas egy kortárs író élete.

A fiatal írónő szerint a könyvtrailerek nagyon hasznosak a kis példányszámú könyvek népszerűsítésére, hiszen azok szinte nem is jutnak el az olvasókhoz. Ezért online kell ismertté tenni az arra érdemes kortárs kiadványokat, de a népszerű szerzők esetében sem árt kihasználni a világháló lehetőségeit. Negyenmilló könyv jelenik meg évente, ez négyszer annyi, mint amennyire szükség lenne, ugyanakkor a társadalmunk negyvenkét százaléka funkcionális analfabéta, vagyis tud ugyan olvasni, de a szöveget nem érti meg.

A vizuális kultúra segíthet az irodalmon, a könyvtrailerek kiemelhetnek a könyvből egy-egy mozgalmasabb részt, hangulatot, karaktert. Mivel ez filmes műfaj, profi színészek is kellenek hozzá, persze így költségesebb, de megéri a befektetést. Novák szerint a jó trailer az, amely önálló művészeti alkotásként, a könyv nélkül is megállja a helyét. A Libri és az Európa Könyvkiadó gyakran reklámozza így könyveit.

Az előadások zárásaként  este az eirodalom.ro irodalmi portál szerkesztői, Zsidó Ferenc, Bálint Tamás és Borsodi L. László röviden bemutatták az elsősorban erdélyi szerzőkre, eseményekre, kulturális jelenségekre figyelő netes felületet, majd felolvastak műveikből.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tábora másnap délelőtt a szervezet közgyűlésével zárult, ahol a tagok megvitatták a szükséges változtatásokat és javaslatokat. Délután elméletileg focimeccs lett volna, de az előző hangulatos, szavalással, énekléssel tűzdelt este után a valószínűleg elfáradt poéták nem akartak már szaladgálni a labda után, inkább a csendes beszélgetés mellett döntöttek.

 

Varga Melinda

 

 

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.