Ugrás a tartalomra

Kölcsey-végrendelet és Csokonai-ajkak

A debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban 2014. szeptember 25-től egész éves tárlat nyílt, amelyen két és fél évszázad debreceni íróinak a relikviái, a Csokonai Kör irodalmi estjeinek meghívói, korabeli kellékek, mai interaktív játékok és egyéb érdekességek kapnak helyet.

A tárlat anyagának jelentős részét korábban a debreceni Borsos-villában állították ki, de 2011 februárjában új otthont kellett találni a gyűjteménynek. Azonban az eltelt három és fél év alatt további kutatásokat végeztek, s többek között Tóth Árpád, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc vagy Fazekas Mihály műveivel kapcsolatos új emlékek is bekerültek az anyagba.

Relikviák

Dr. Angi János, a Déri Múzeum igazgatója, nyitóbeszédében köszönetet mondott a jelenlegi politikai vezetésnek a kiállítás létrejöttéért, s mintegy felhívásként közölte: „Ezt egy debreceni polgárnak szinte kötelező megtekintenie, legalább egyszer az életében”. Halász János országgyűlési képviselő, a Magyar Művészeti Akadémia Felügyelő testületének elnöke a kiállítást létrehozó szakemberek munkáját méltatta. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere megnyugtatónak találta, hogy újra van irodalmi múzeuma a városnak, s úgy vélte, ez a hely nemcsak a bemutatott tárgyaknak, hanem a mai művészeteknek is otthonává válik. Meglátása szerint emellett helyet adhat író-olvasó találkozóknak, társadalmi eseményeknek is, amelyek életszerűvé teszik a múzeumot.

Kósa utolsó szavai rámutattak a tárlat (egyik) legjelentősebb célkitűzésére: életszerűvé tenni az irodalmat. Ezt az utolsó előtti állomáson, a Látványok Termében érthetjük meg a leginkább. Ott megcsodálhatjuk Ady Endre tollát, amellyel talán legfontosabb verseit írta.

A belépő után a látogató egy tájékoztató füzetet kap. Az első terem félhomályban úszik, madárcsicsergés kíséri a sétát, a levegőben kifeszítve három szék és egy asztal „áll”. Erre vetítik a fent felsorolt írók műveinek egy-egy részletét, amelyek segítenek ráhangolódni a kiállításra.

A második szobában a dokumentumok és a festmények veszik át a főszerepet. Elolvashatjuk a Csokonai Kör irodalmi estjeire szóló meghívókat, megnézhetjük „Jámbor Uramat”, Arany János gyermekkori pajtását, aki a nagyszalontai háza előtt ül 1907-ben. Megtekinthetjük Simonffy Kálmán zeneszerző (1832-1881) és Thaly Kálmán szövegíró (1839-1909) Árpád apánk című dalának kottáját, a gróf Széchényi Ferencnéhez intézett verset, a Csokonai ásványvíz reklámját a harmincas évekből, de akár egy 1926-os japán irodalmi estre szóló meghívót is. Itt található még a Fazekas Mihály kisebb költeményeit tartalmazó gyűjtemény, illetve a Ludas Matyi kézirata is.

A második teremben Oláh Gábor költészetét ismerhetjük meg. A sötét szoba közepén egy gömb helyezkedik el, abban egy-egy versszak szavai keringenek, amelyeket néhány másodperc múlva a cipőnk orra elé vetítenek.

A versgömb és a vetített idézet

A harmadik állomáson írók, költők (Szabó Magda, Sarkadi Imre, Tóth Árpád, Tar Sándor stb.) rövid életrajzát, köteteik összegzését olvashatjuk. Az adatok könyvszerűen láthatók a falon, de nem lehet lapozni; akár az interneten, egy-egy „hiperlinken” keresztül juthatunk el egyik pontból a másikba. Például Szabó Magdánál az életéről tudhatunk meg adatokat, s a szöveg alatti felsorolás található, amely menüpontokként funkcionál. A Régimódi történet az Ókút című művéhez irányít tovább. Olyan információk birtokába is juthatunk, amelyre irodalomórán aligha lenne lehetőségünk. Így az Alföld szerkesztőségében című „könyv” arról számol be, hogy az 1971 decemberében tartott szerkesztői ülésen megemlékeztek Ferkó bácsiról, aki gondnokként dolgozott az írók között, s megtudhatjuk, mekkora hatással volt nagyjainkra. Ahogy az Álmodó magyarok az irodalmat teszik életszerűvé, úgy a harmadik terem az internetet formálja kézzel foghatóvá.

Falon lévő menüpontok

A negyedik helyszín ad otthont a legnagyobb kuriózumoknak: Kölcsey végrendeletének, Szabó Magda tükrének és egy kéziratának, Ady tollának, Móricz Pillangó című saját kötetének, Fazekas verskéziratának. Rövid tájékoztató segíti a régi szövegek olvasását.

Az utolsó előtti szobában egy filmből kiderül, miért nem tudott Csokonai stabil állást találni magának, vagy hogyan élte meg a csurgói időszakot.

A hatodik terem, a végállomás egy interaktív szoba, hiszen itt érintőképernyős kijelzőkön alkothatjuk meg a saját írónkat: választhatunk Petőfi-bajuszt, Móricz-szemeket, Csokonai-ajkat stb. Miután megalkottuk „búspoétánkat”, a program kiírja, mely alkotók testrészeit használtuk fel, sőt e-mailben kimenthetjük magunknak művünket. Közben a falon lévő QR-kódokkal az okostelefonunk és internet segítségével eljuthatunk a kiállításban szereplők életrajzaihoz. A másik játék a Szópótló nevet kapta, ebben ismert verseket kell kiegészíteni.

Akik ellátogatnak az Álmodó magyarokra, biztosan közelebb kerülnek az irodalomhoz, legalábbis a klasszikus debrecenihez, s az irodalmi estekkel talán a kortárshoz is.

 

Balogh Péter

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.