Ugrás a tartalomra

A költészetbe visszahúzódó slammer

Debrecenben az irodalmi programok többnyire a Debreceni Egyetem területén vagy a MODEM-ben zajlanak, most azonban egy új, rendhagyó programhelyszínt is megjegyezhetnek az irodalombarátok. Ez pedig az egyetem és a MODEM között félúton lévő Újkerti Nevelési-Oktatási Központban található Újkerti Könyvtár.

A Facebook-esemény kortárs verses délutánnal kecsegtette a látogatókat, ahol a költő, slammer és zenész Závada Péterrel Áfra János költő, a KULTer.hu főszerkesztője beszélgetett. A rendezvény teltházas volt annak ellenére, hogy a helyszín megtalálása nehézkes. Szép számmal voltak jelen fiatalok, köztük középiskolások is. A lelkesedésük az est során némileg csökkent, többen talán abban reménykedtek, hogy a vendég slammelni is fog.

Závada Péter és Áfra János (Fotó: az Újkerti Könyvtár Facebook-profilja)

A megnyitó szavak után, Áfra János bemelegítő kérdéseit követően megindult egy őszinte beszélgetés, amelyből lassan, de biztosan kibontakozott a vendég sokrétű művészete és személyisége. Megtudtuk, hogy Závada Pétert kamaszkorában elsősorban a könnyűzene és a popkultúra érdekelte, az irodalom felé fordulása Parti Nagy Lajos verseihez kötődik. Miután ezeket megkedvelte, elkezdett ő maga is „költőiesedni”. A zene és irodalom közti különbségeket úgy próbálta áthidalni, hogy a nyers rapből létrehozott egyfajta keveréknyelvet. Elárulta azt is, igazából most kezdi érezni, hogy hermetikusan el tudja választani, amikor az ember zenét és verset ír.

Megtudhattuk, hogy az első verseskötete, az Ahol megszakad megjelenése után új formákat kellett keresnie. Závada szerint nagy ugrás, amikor az ember kidobja azt, amit addig csinált, és elkezd valami újat. Mostanában ugyanis a hagyományosabb versekre helyezi a hangsúlyt, nem slamel. Ennek ellenére érdekli, mi pontosan a slam poetry, hogyan tekinthetünk rá, miként definiálhatjuk. Viszont az előadói része egyre kevésbé foglalkoztatja. Bevallotta, hogy a 16 év alatt, amíg Akkezdet Phiait csinálta, rá kellett ébrednie: igazából nem előadói alkat. Miközben a slam poetry egyre populárisabbá vált, ő talán éppen ennek köszönhetően kezdett visszahúzódni, mert nem szeret a mainstreamhez tartozni – tudhatta meg a közönség. Ennek ellenére imádja ezt a műfajt, mert szabad és ad hoc. Az, hogy neki most nem erre van szüksége az életben, magánügy, szögezte le.

Závada szerint az irodalomnak és a slamnek szüksége van egymásra, mert sokat meríthetnek egymásból. Ráadásul a slam csökkenti a fiatalok szemében az irodalom elvontságát, idegenségét. Problémaként említette viszont az egyes slamszövegek megmunkálatlanságát.

Áfra János szerint a vendégek gyakran csalódhatnak egy-egy slamestben, mert mostanában Závada a fellépéseire nem slamet visz, hanem a verset. Ez olykor megütközést vált ki a közönségből, mert ők slamet várnak. Az adott esten körbenézve nem lehetett megütköző tekinteteket látni, a többség érdeklődve, feszülten figyel, néhány nagyon fáradtnak tűnő középiskolás kivételével.

A legközelebb megjelenő Akkezdet Phiai lemezről megtudtuk, hogy nem slamlemez (tehát nem slemez) lesz, hanem rap, és leginkább freestlye szövegek kapnak helyet rajta, hangsúlyos zenei aláfestéssel. A rapbe belefér a közéleti megnyilatkozás, amit Závada Péter azért is tart fontosnak, mert frusztálja az ország jelenlegi helyzete. Ezzel szemben a verseibe ma már kevésbé engedi be a közéleti témákat, mert szerinte „megérdemel annyit a vers, hogy ne az Orbán vagy a Gyurcsány baromságairól szóljon”.

Előkészületben lévő második könyvéről elárulta, hogy a benne szereplő versek sokkal elemzőbbek lesznek, mint az eddigiek. A 2014-es könyvhétre fog megjelenni, hatvan vers lesz benne. Fő témái a múlt, a gyász és az identitás, ugyanis Závada Péter korán elvesztette édesanyját, és ez ma is kihat életére. A Mese című vers és a gyászról szóló Ha nem a semmit  is elhangzott később. Ezek bevallása szerint egy olyan terápiáként is szolgálnak, amely nem feltétlenül gyógyít, először inkább fájdalmat okoz.

Áfra posztindusztriális, felhős verseskötetként jellemezte az Ahol megszakadot, és fogadtatásának kettősségére hívta fel a figyelmet. A kritikák többsége elég kemény szavakkal bírálta, viszont fontos díjakra jelölték, és nagy példányszámban adták el. Závada szerint a kortárs költészet nagyon elszakadt az olvasóktól, ez azért is szomorú, mert nagyon jó versek születnek. Ennek egyik oka a nem megfelelő marketingben keresendő, de van kiadó, amely próbál tenni ez ellen. Saját kötetének sikere nem kizárólag az ő személyes érdeme, hanem Akkezdet Phiainak is köszönhető. Így igazából hiába kelt el a könyvéből relatíve sok példány, ez nem jelenti azt, hogy övé a legjobb kortárs verseskötet. Valójában ijeszti ez a népszerűség, ő soha nem írt le egyetlen szót sem érte.

Felolvasás és figyelem
(Fotó: az Újkerti Könyvtár Facebook-profilja)

Nem tagadta, történt életében egy ízlésfordulat, mostanában mást olvas, más érdekli, mint két-három éve. Manapság főként Oravecz Imre, Sirokai Mátyás, Pollágh Péter, Nemes Z. Márió, Simon Márton, Sopotnik Zoltán, Deres Kornélia köteteit olvassa – és Áfra Jánosét is, tette hozzá mosolyogva. Az említett kortárs költők mindegyikére egy nagyon erős, saját világ jellemző.

Áfra felhívta a figyelmet a Závada-versekben összekapcsolódó test- és térpoétikára. A szerző elmesélte, mindig érdekelte a versekben megjelenő térbeliség. Példaként említette, hogy Tandori Dezső verseiben is leképezhető a mozgás és térbeliség, de őt leginkább a statikusság megragadása, a „kint és bent együttvalósága” izgatja. Ennek érzékeltetése hangzott el egyvers a faltörő kosról, amely betörné Isten fotocellás ajtaját.

Závada elárulta, nem tud nem alanyi lenni, versei apró történetek, egyéni félelmekkel, gondolatokkal, amelyeket akár a tévéhíradóban hallott hírek is elindíthatnak benne. A szövegről szóló írás is mindig foglalkoztatta, talán azért is, mert középiskolában nagyon jó nyelvtanára volt. Szerette is ezt a tárgyat, és az egyetemen is az angol és olasz szakon végezte el.

Zárásként szóba került a Nyitrán nemrég bemutatott Reflex című első darabja. Kissé rezignáltan mesélte, hogy a rendező kevésbé vette figyelembe a szerzői szándékot. Eredetileg dokumentarista darabnak szánta a művet, ezért sokat kutatott levéltárakban, titkos rendőrségi aktákban, hogy elmeséljen egy politikai-pszichológiai történetet. Végül egy felemás előadás született, amely kedvező visszhangra talált. Összességében jólesett neki belülről megfigyelni a színházi munkát.

Az est végén a könyvtár munkatársa tiszteletbeli olvasójeggyel ajándékozta meg Závada Pétert. A közönség pedig ígéretet kapott arra, hogy az új helyszínen folytatódnak a programok februártól, legközelebb Borbély Szilárddal és Áfra Jánossal.

 

Somogyi Tibor

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.