Nem csak a vak tyúk talál Arany-szemet

INTERJÚ

Néhány héttel ezelőtt Árpás Károly A Voinovich-füzet című kötetéről jelentettünk meg egy jegyzetet Az Arany János-átverés? címen. A szerző egy riportban reagált a felvetett kérdésekre.

Nem csak a vak tyúk talál Arany-szemet

Árpás Károlytól a következő levelet kaptuk, amelyet a benne foglalt riporttal együtt közlünk.

„2013. február 17-én, vasárnap egy Bárány János nevű fiatalember keresett fel a lakásomon. Otthoni ismerőseitől, volt iskolatársaimtól tudta meg a szegedi címem, tőlük hozott ajánlást, s arra kért, hogy interjút készíthessen velem.

A riport befejezése után az volt a kívánsága, hogy én juttassam el publikációs helyre az elkészült szöveget – ezzel is bizonyítva, hogy egyetértek vele. Középiskolai tanárként mindent meg szoktam tenni tanítványaimért, meg a fiatal generációkért. Íme, a beszélgetés szövege:

– Bárány János vagyok, Johann Agnus álnéven szeretnék megjelenni. Izsák határán születtem, azaz én is abból a térségből származom, ahonnan ön. Nem véletlenül támogattak volt iskola- és kollégista társai.

– Téved, Bárány úr. Én a Felső-Bácska északi peremén születtem, Jánoshalmán, Szenttamás testvérvárosában. Ám középiskolai tanulmányaim, kollégista társaim, osztálytársaim és iskolatársaim valóban kötnek a homoki világhoz.

– Azért fordultam önhöz, mert sok cikket olvastam az Arany János-hagyatékként közreadott könyvéről. Boldog Zoltán tárcáját az Irodalmi Jelenben; Varga Magdolna tanulmányát a Föveny 2012. augusztusi számában; Bene Zoltán kérdéseit a SzegediLap online újságban meg Rózsa Annamária riportját. Így jutottam el oda, hogy megkeresve Önt feltegyem a kérdést: valóban Arany János alkotásait tartalmazza A VOINOVICH-FÜZET?

– Kedves János/Johann! Korábban már válaszoltam erre a kérdésre. Én filológusi tapasztalataim és tanulmányaim alapján fontosnak tartottam, hogy közzé tegyem a megtalált írásokat. Dolgoztam nemcsak a Jókai-kritikai kiadásban, de a Madách-életműben is. Ráadásul megjelentettem egy fiatal író, György József munkáját is.

– Ám akkor miért nem dokumentálta az anyagot, vagy miért nem fordult profi kutatókhoz?

– A rögzítés hiányos (erről már többször szóltam), csak a begépelés történt meg. Ám minderről nem én tehetek. A kutatóknak azért nem akartam személyesen elküldeni, mert úgy tartottam: a közzététel nyilvánossága mindenkinek lehetőséget biztosít a munkálatokra. Több kiadót kerestem, míg végül a pomázi Kráter Kiadó vállalta a megjelentetést. S nemcsak Szeged városa támogatta, hanem magánszemélyek is.

Egy megrendült utcanévtábla (Forrás: partyponty.hu)

– Bocsásson meg, de nem válaszolt az első kérdésemre. Valóban Arany János alkotásai ezek? Hm?

– A „Voinovich-füzet” cím nem Árpás Károlyt jelent. Agnus, figyeljen! Írjuk le egy lapra! Igaz állítás (i): én jelentettem meg. Igaz állítás (i): én másoltam be. Bizonytalansági tényező: 1945 januárjától 1978 augusztusáig több kézben megfordult a füzet – ám nem hiszem, hogy a tulajdonosok tudták volna, hogy mit is tartalmaz (ide nem teszek minősítő jelet). Voinovich Gézáné, özvegy Arany Lászlóné, Szalay Gizella másolta a szövegeket a  pepitakockás fedelű füzetébe – ám ő nem volt hivatásos kutató, legfeljebb középiskolai végzettsége volt (?i). Arany Jánosné Ercsey Julianna másolta a szövegeket, aki legfeljebb négy elemit végezhetett – senki nem bizonyíthatja, hogy mit tartalmazott az emlékkönyve (?i/?h). Az Arany János-kéziratokról csak említés van, de dokumentum egyáltalán nincs, mert 1945 januárjában megsemmisült a Voinovich-villa pincéjében. Tehát hogy mennyiben tekinthető a gyűjtemény Arany János alkotásainak, az a kutatók dolga/felelőssége eldönteni. Katona Péter volt logikatanárom szerint a felírt egyenlet igazsága nem bizonyítható.

– Én csak tanítóképzőt végeztem, ahol logikát nem oktattak, ám mégis állítom: a kötet ugyan kilencvenkét versből áll, de ebből tizenöt a magáé!

– Mit mond?!

– Januárban a kiskőrösi könyvtárban kezembe adták a kiskőrösieknek ajándékozott köteteit. Abban kutatva találtam a következő egyezésekre:

1) Szószedet egy panegiriszhez in ISTEN SZÁJÁBAN KAVICS Versek Szeged, 1997. * A fiú érkezése in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Budapest, 2012. 

2) Leányköszöntő in ISTEN SZÁJÁBAN KAVICS Versek Szeged, 1997. * ua. in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Budapest, 2012. 

3) Ballada, melyet a második lány születése napján szerzett in ISTEN SZÁJÁBAN KAVICS Versek Szeged, 1997. * Ballada, amelyet unokája születésére szerzett in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Budapest, 2012. 

4) tavasz-kép (trilóg-szonett) in VERSSÉ LETT VERS-ÉLET (Szonettkísérletek) Bába és Társa Kiadó Szeged, 2010. * Házasságversek 20. in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Pomáz, 2012. 

5) A 19. századi romantikusokat olvasva in VERSSÉ LETT VERS-ÉLET (Szonettkísérletek) Bába és Társa Kiadó Szeged, 2010. * Feleségversek XIII. in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Pomáz, 2012. 

6) Számvetésféle in VERSSÉ LETT VERS-ÉLET (Szonettkísérletek) Bába és Társa Kiadó Szeged, 2010. * „O” 2 – 10 – 2 in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Pomáz, 2012. 

7) Első dilóg-szonett: Levél Hozzá 1. in VERSSÉ LETT VERS-ÉLET (Szonettkísérletek) Bába és Társa Kiadó Szeged, 2010. * Levél Hozzá XV. in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Pomáz, 2012

8) Szerelem in VERSSÉ LETT VERS-ÉLET (Szonettkísérletek) Bába és Társa Kiadó Szeged, 2010.  * Feleségversek XI: in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Pomáz, 2012. 

9) Első szonettciklus – kísérlet:    1972 novembere III. in VERSSÉ LETT VERS-ÉLET (Szonettkísérletek) Bába és Társa Kiadó Szeged, 2010. * Levél XVI. in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Pomáz, 2012. 

10) Első szonettciklus – kísérlet:    1972 novembere IV. in VERSSÉ LETT VERS-ÉLET (Szonettkísérletek) Bába és Társa Kiadó Szeged, 2010 * Levél XVII. in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Pomáz, 2012

11) Meditáció in VERSSÉ LETT VERS-ÉLET (Szonettkísérletek) Bába és Társa Kiadó Szeged, 2010. * feleségversek XII. in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Pomáz, 2012. 

12) Vágyakozás in VERSSÉ LETT VERS-ÉLET (Szonettkísérletek) Bába és Társa Kiadó Szeged, 2010.    * „L” 2 – 3 – 4 – 5 in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Pomáz, 2012. 

13) Műhely in VERSSÉ LETT VERS-ÉLET (Szonettkísérletek) Bába és Társa Kiadó Szeged, 2010.    * „N” 4 – 8 – 2 in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Pomáz, 2012. 

14) Szerelmes napjaim in VERSSÉ LETT VERS-ÉLET (Szonettkísérletek) Bába és Társa Kiadó Szeged, 2010.    * Házasságversek 21. in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Pomáz, 2012. 

15) Szembesülés (Szonettkoszorú – negyedik kísérlet VII.) in VERSSÉ LETT VERS-ÉLET (Szonettkísérletek) Bába és Társa Kiadó Szeged, 2010. * „M” 4 – 8 – 2 in A VOINOVICH-FÜZET (verseskötet) Pataki Ferenc illusztrációival, Praznovszky Mihály utószavával Kráter Kiadó Pomáz, 2012. 

– Igaza van, Johann Agnus, ifjú barátom. Gratulálok az alapos munkához! Ám jusson eszébe a kötet mottója: „Magdónak a harmincadik évfordulóra szeretettel, hálával és emlékül”! Ugyanis 1982.04.17-én volt az esküvőnk. Ezen kívül tény, hogy 36 éve, 1977 őszén találkoztunk először, amikor harmadévesként patronáltuk az elsősöket, de csak 1978-tól kezdtünk el együtt  járni.

– Akkor honnan vette a bátorságot, hogy beleírta verseit az Arany János-i szövegbe? És miért nem jelezte őket?

– Nézze, János! Nem tudományos kiadványról van szó! Sok rokon vonásra leltem Arany Jánosban – most nem kívánom mindet felsorolni a terjedelmi korlátok miatt. A szerelmes férfi, férj, apa figurájának ábrázolásához alkotóművészként saját személyiségemet is felhasználtam. Ám ez nem becsapás, nem „Arany János-átverés” [Boldog Zoltán] akart lenni. Így viszont jobban felhívtam az Arany-kutatók figyelmét az életmű tüzetes vizsgálatára. Amatőr kutatóként többet nem is kívántam elérni.

– Tisztelt Tanár úr! Akkor elfogadja kíváncsiságomat? Nyilvánosságra hozza a vizsgálataim eredményét, vagy nekem kell tennem érte?

– Nézze, kedves Agnus! Én nem titkoltam, hogy az én másolatomról van szó. Már a középkori kódexmásolók esetenként éppen úgy „belepiszkáltak” a szövegekbe, mint a régi magyar irodalom kéziratos szövegeinek írnokai. S mert maga egyidős az egyik gyermekemmel, ezért fogadja el születésnapi ajándékul, hogy szembesülök a filológuskutató tényeivel. Kívánok további sikeres tevékenykedést, izsáki barátaimat, ismerőseimet is üdvözlöm.”

A bevezetőben található kép forrása: http://szegedcafe.hu