Ugrás a tartalomra

Mikroszkopikus narratívák

HELYSZÍNI


Fiatal szerző mutatkozott be a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör idei első ülésén. A gyergyószentmiklósi születésű Szabó R. Ádám novelláinak erős képi világa új tehetséget sejtet irodalmunkban.

 

 


Mikroszkopikus narratívák

 

Sokan voltak kíváncsiak Szabó R. Ádám bemutatkozására, ezért a megszokottól eltérően a Bretter Kört ezúttal nem a François Bréda nevét viselő irodalmi pincében, hanem a tágasabb, emeleti teremben tartották.

Ilyés Zsolt joghallgató filológusi hozzáértéssel és pontossággal elemezte a szövegeket. A Rozsé-novellákban például „mikroszkopikus narratívákat” vet papírra a szerző, amelyekben a történetek főhőse meghatározta világ elnyeli a Rozsét meghatározó világot. Ezeket a kalandokat – mondta Ilyés – egy Facebook-kommentben „urbán-abszurd”-nak nevezné, illetve a „poszt-proletár” jelzővel is illetné őket. Szerinte ezek az írások nem a történetiség, hanem az érzelmi töltet miatt lehetnek izgalmasak az olvasó számára. A főhőst nem a történések irányítják, hanem a pillanatban való alámerülés határozza meg. Ilyés kitért a szerző egyperceseire is, megjegyezve, hogy az írások Örkény István stílusára emlékeztetnek.

A vitaindító után elsőként Bréda Ferenc író, költő, esztéta megállapításai hangzottak el. Az egyébként igencsak kritikus szaktekintély ezúttal pozitívan vélekedett: Szabó. R. Ádám kétségtelenül tehetséges, idővel kiváló prózaíró lehet belőle.

Jónás Tamás költő, író megállapította: a szövegek a metafora és a metonímia határán mozognak, olyannyira, hogy némelyikükből akár verset lehetne írni. Szerinte a szerzőnek nem valamilyen elmélet mentén kellene megírnia a szövegeit, hanem inkább arra kellene törekednie, hogy valóságalapúak legyen az írások. Persze az író fiatal életkora, huszonhárom éve túl kevés ahhoz, hogy az, amit megélt, erősen csapódjon le írásaiban. Az egyperceseket viszont nem tekinti Örkény-utánérzésnek, szerinte inkább egy új műfaj kísérletének kell fölfogni őket. A rövid szövegek olyanok, mint a statikus versek, ami a gyengéje, de egyben az erőssége is az alkotásoknak. Jónás ugyanakkor felhívta a figyelmet az előadásmódra, hiszen a történetmesélés sokkal nagyobb felelősség, mint egy vers előadása. Néha az erőt, a beleélést hiányolta az író fölolvasásából. Maguk az írások frissek, újszerűek, írójuk meglátja a fontos momentumokat, amelyek egy történetben, szituációban fellelhetők, ez a képesség kevés prózaírónál fedezhető föl. Jónás szerint a szerző, ha komolyan foglalkozik az írással, jó novellistává válhat, ami nagy hiánycikk a kortárs irodalomban. Verset, rövid elbeszélést viszonylag könnyű írni, jó novellát azonban annál nehezebb.

André Ferenc költő úgy vélte, hogy a novellák előnye a fiatal, vívódó lélek hiteles ábrázolása. Szimpatikus az is, hogy a gyerekkorból építkezik, megpróbálja lebontani a nevelés hibáit. Az Ötszázegy című novellában eredeti ötlet az Arany-ballada,  A walesi bárdok továbbgondolása. A szövegek pozitívuma az irónia is.

Bréda a történetiség hiányához kapcsolódva elmondta: az író tanulhat az olyan kortárs alkotóktól, mint Zsidó Ferenc, aki nagyon jó sztorikat tud kitalálni és elmesélni. A szerző egyelőre önmagából építkezik, és amit művel, azt nagyon kellemes olvasni, hallgatni. Továbbá fölfedezett az írásokban kelta és brit kötődést is.

Gondos Mária-Magdolna szerint a fiatal szerző tanulhatna Prousttól a lassítási technikát, az idő kezelését illetően. Ha az író valamit lelassít, csak akkor tegye, ha lényeges dolgokat tud ezáltal elmondani. Rozsé cigarettáztatása például nem annyira fontos vagy újszerű momentum, hiszen már számtalanszor írtak a dohányfüstbe burkolózó, kávéházban ücsörgő hősökről.

Lovassy Cseh Tamás, a Bretter Kör elnöke felhívta a figyelmet a történetek erős képi világára, aminek talán az a magyarázata, hogy írójuk film szakos hallgató volt. Valamint Beckettre utaló hatásokat is észlelt a fölolvasott művekben.

A meghívott a hozzászólásokra reagálva elmondta, közel egy éve foglalkozik komolyabban az írással. A film és az irodalom határán mozgó novellákat próbál alkotni, ezért tudatosan törekszik a vizualitásra. Papírsárkány című novellája akár egy filmforgatókönyv alapja is lehetne.
                                        

Varga Melinda

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.