Ugrás a tartalomra

Klasszikus horrorok

HELYSZÍNI


Weiner Sennyey Tibor művészeti előadássorozatának legutóbbi estjén Borges és Lovecraft nyomdokában borzonghattunk, szörnyektől és földönkívüliektől körülvéve.

  

 

Klasszikus horrorok

 

A MÜSZI, azaz Művelődési Szint a budapesti „romkultúra” remekül magára talált helyszíneinek egyike. A régi Corvin áruház harmadik emeletére felérve már tökéletesen ráhangolódunk az est témájára, a borzongásra. A mára szinte fantomszárnnyá lett épületrész lépcsőházának barna linóleumborítása és kopott, üvegmozaik falburkolata egy letűnt kor homályát hívja elő, és lepattogzott festékű ablakaival nem sokkal barátságosabb az előadóteremnek használható helyiség sem. Ám ezúttal sokkal otthonosabbá tették a helyet az asztalon világító mécsesek és a fiatal, érdeklődő közönség, na meg Weiner Sennyey Tibor felszabadult és baráti összejövetelre hangolt előadása.

Így együtt azért nem volt olyan félelmetes

Maga a sorozat művészet és élet kapcsolatát firtatja, s e tág mezőben különös figyelmet szentel a költészet transzcendens vonatkozásainak, a művészet és tudományok, illetve értelmezési lehetőségek viszonyának, ezen belül is a félelem témakörének. Tavaly Edgar Allen Poe kapcsán Weiner Sennyey már meginvitálta egy közös reszketésre hallgatóságát, akkor a félelmek művészi artikulálására fókuszálva. A mostani alkalommal a világhírű argentin alkotó, Jorge Luis Borges, és egy talán kevésbé ismert amerikai szerző, Howard Phillips Lovecraft nyomába eredve azt fürkésztük, miként nyitja ki előttünk e két író a rettegés kísértetszobáját. Borges kevésbé szorult bemutatásra, ahogy Weiner Sennyey fogalmazott: életműve három lábon áll, az esszéken, a verseken és az elbeszéléseken. A mágikus realizmus nagy alkotója műveiben épp annyira misztikus, mint precízen tudományos. Részben az ő, azaz Több dolgok vannak – H. P. Lovecraft emlékének című novellája révén vált ismertté Lovecraft, ugyanakkor Borges elhomályosító nagysága is közrejátszhatott abban, hogy csupán mitikus „horrorszerzőként” ment át a köztudatba.

Az előadó mögött szükség esetérei infúziósállvány 

Nem véletlen, hogy az előadást a novella címét adó Hamlet-idézettel nyitotta Weiner Sennyey Tibor – „Több dolgok vannak a földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes” –, hiszen a 19. és a 20. század fordulóján született Lovecraft csupa furcsa teremtménnyel, szörnyetegekkel, földöntúli lényekkel, idegenekkel népesítette be írói világát. E határtalan fantáziájú szörnyteremtés később rengeteg harmadrendű horrorfilmnek lett az alapja, de figyeljük csak meg, emelte ki Weiner Sennyey, hogy míg Lovecraft leírásai erejét az elképzelhetetlen adja, addig mindez filmen megjelenítve komikussá válik. Pedig mai borzongásaink, még az Avatar is, lovecrafti örökség: az unalomig elkoptatott sci-fi- és horrortoposzok alapjait ő rakta le művészi szinten. Az egyik legismertebb ilyen a Cthulhu-mítosz a tenger alatti világról és Cthulhuról, a szörnyűséges démonról, aki ha egyszer elszabadul, jaj lesz akkor az emberiségnek. A költő több példát is felhozott saját, közelmúltbeli élményeiből, melyeket Jáván szerzett, hogyan tisztelik az emberek őseik rájuk hagyományozott mítoszait, még akkor is, ha az olykor csak eklektikus, zagyva keveréke az évezredek során felhalmozódott, mesévé formált félelmeinknek.

A Lovecraft ábrázolta rettegés gyökere is az idegenségtől való félelemben van – összegezte Weiner Sennyey a horrorpróza esztétikumát –, és ha megfigyeljük, az összes sci-fiben a mai napig pusztítóként ábrázolják az idegeneket.

A MÜSZI kiálltóasztala bizarr tárgyak sokaságát mutatja be

Lovecraft előszeretettel vegyítette a borzongatást a misztikával, miképp elődeit is szívesen megidézte: egy novellájának hőse például Poe egyre szaporodó hasonmásaival találkozik, akik, mint kiderül, egy idegen bolygóról érkeztek, melyet Poe szelleme vont körül – mesélte Tibor az egyik novella történetét az egyre hűvösebbé váló emeleti teremben a vaskos Lovecraft összes művei kötetet kezében tartva. A posztmodern játékosságot bőven megelőző mozzanat, hogy az amerikai alkotó rendszeresen hivatkozik nemlétező forrásművekre – így teremtette meg például a híressé lett Necronomicon, a Halott Nevek Könyve című művet, amelynek „szerzője” Abdul Alhazred, az őrült arab. (Mindazonáltal jó résen lenni, figyelmeztetett az előadó-költő: a magyarul pár éve megjelent Necronomicon nem azonos a Lovecraft-fantázia kötet formájában is kiadott eredetijével.)

Feltárultak a Könyv titkai

Zárásképp a Lovecraftot ismertté tevő Borges előtt tisztelgett Weiner Sennyey Tibor, felidézve az argentin író egy versét és egy novelláját. Az első magyar költőhöz című versében olyan kontextusba helyezi „e furcsa” magyar kultúrát, hogy a világ többet megtudhatott belőle rólunk, mint bárhonnan – fogalmazott Weiner Sennyey, aki Az utolsó argentin költő címmel írt „válaszverset” Borges művére. A Paracelsus rózsája pedig annak a „mintanovellája”, hogyan kell megírni egy tökéletes elbeszélést. „Bár nem vagyok biztos benne, hogy erre a műre született, de amikor a verset elolvastam, ez jutott eszembe” – vezette fel Tibor a búcsúversként felolvasott költeményt, melyet Danyi Zoltán írt Paracelsus szőlőlevele címmel. A Borges-műben egyébként tanítványa megkéri Paracelsust, hogy hatalma bizonyítékaként támasszon fel egy elszáradt rózsát, a tudós azonban elutasítja az erőfitogtatást. A tanítvány távoztával aztán egyedül üldögélve egy mozdulattal életre kelti a halott növényt.

Sejtelmek régen és ma

 

Az előadás teljes terjedelmében meghallgatható itt:

 

 

Szöveg és fotók: Laik Eszter




A sorozat eddigi előadásai:

1. Félelem és reszketés Edgar Allan Poe-val, avagy hogyan fogalmazhatjuk meg félelmeinket és a megfogalmazás által, hogyan győzhetjük őket le. 2012. november 28. 19:00

2. Baudelaire és Ady a Pimodan Palotában, avagy mi is a drogok álma és mi a drogok valósága. 2012. december 12.

3. Más istenek, más emberek, más Lovecraft, más Borges, avagy az ismeretlennel való találkozás borzongása és a borzongás szépsége. 2013. január 9.

 

További előadások és időpontok:

4. Kawi: a költészet jógája – 2013. január 23.

(avagy a jávai költészet története és tanulságai)

5. A világpolgár patrióta Békássy Ferenc – 2013. február 6.

(avagy egy magyar-angol költő-huszár élete, szerelme és üzenete az Első világháborúból)

6. Weöres teljessége és hiánya – 2013. február 20.

(avagy a sci-fi író költő titkos világai és levelezése Hamvas Bélával)

7. Hamvas és a globális orientáció kezdete és vége – 2013. március 6.

(avagy nem elég tudni, meg kell valósítani)

Cím: 1085 Budapest Blaha Lujza tér 1.
(Corvin áruház III. emelet, Bejárat a Somogyi Béla utca felől, nagy piros ajtó MÜSZI logóval, csöngess, ha nincs nyitva az ajtó!)


 

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.