Sárkányok, rovásírás és egy székely szamuráj: Irodalmi Jelen-díjátadó a Zsivágóban

HELYSZÍNI

Farkas Wellmann Éva, Fried István, Gergely Zsuzsa, Mandics György és Murányi Sándor Olivér vehették át a 2011-es Irodalmi Jelen-díjakat a Zsivágó Kávéházban, Mircea Cărtărescuhoz pedig hazájában juttatják el az elismerést.

Sárkányok, rovásírás és egy

székely szamuráj:

Irodalmi Jelen-díjátadó a Zsivágóban

Böszörményi Zoltán, a lap főszerkesztője köszöntőjében elmondta: az ünnepségre azért kerül sor tavasszal, mert ha decemberben rendeznék, nem volna módja személyesen találkozni a díjazottakkal, olyankor nincs Magyarországon. Most viszont megtehette, és baráti szavakkal mutatta be az alkotókat a közönségnek, elsőként a vers és a próza kategória díjazottjait: Farkas Wellmann Évát és Murányi Sándor Olivért. A költőnő Az itt az ottal című kötetéért méltán kapja az elismerést: minél inkább a mélyére ásunk, annál jobban kitárulkozik – jellemezte a kötetet Böszörményi Zoltán. Murányi Sándor Olivér regénye, a Zordok, a székely szamuráj megjelenése mögött kétéves közös munka áll, de az idén a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent mű megérte a várakozást.

Böszörményi Zoltán átadja az Irodalmi Jelen-díjakat (jobbján Bege Magdolna, balján Mányoki Endre)

A szerzőket Fried István irodalomtörténész professzor méltatta, aki azzal kezdte laudációját, hogy a fiatal alkotók alapjaiban segítik újragondolni az iskolai vers- és prózaértelmezést. Különösen igaz ez a határon túlról érkezők esetében, akik új táji, nyelvi, történelmi tapasztalattal és felfogással gazdagítják a kortárs irodalmat. A délvidéki, a felvidéki vagy az erdélyi magyar szerzők számos új sajátosságot teremtenek, és arra szolgálnak bizonyítékul, hogy „egy alkotó sosem egy, hanem mindig több alkotó él benne”. Farkas Wellmann Éva kötetéről szólva Fried professzor kiemelte a költőnő magas szintű mesterségbeli ismereteit – „jelesre tudja a verset”, mondta, ami Kányádi óta szinte kötelező minden erdélyi költőnek. Nyugodtan elfelejthetjük a megmerevedett erdélyi líráról szóló sztereotípiákat: Farkas Wellmann a dalszerűséget finom iróniával ellenpontozza, a formát pedig épp csak annyira töri meg, módosítja, hogy a harmóniát erősítse vele.

Fried István laudál

Murányi Sándor Olivér regénye, a Zordok esetében nehéz döntenünk, hogy vajon nevelődési vagy kalandregénnyel van-e dolgunk, de ahogyan Krúdy Szindbádja is több utat jár be, úgy e regény címadó főhőse is számos irányban keresi önmagát. Zordok egyszerre alakítója és elszenvedője saját korának, kalandok özönén keresztül sodródik, a táncversenytől kezdve az erőpróbákon át a szeretkezésekig, mégis kielégítetlen marad. Egy Don Quijote ő, aki a civilizatorikus modernség ellen küzd, miközben vezekel is: egy nő miatt mond le a papi szemináriumról. Zordok megtapasztalja, hogy az edzőterem kegyetlenül bajtársi viszonyai az életben is éppúgy érvényesek. Maga is üt és őt is ütik: Zordok épp olyan gyarló, mint öreg tanára, akire feljegyzései ráncba szedését bízza. A regény legfőbb erénye – összegezte Fried István –, hogy az üres helyeket meghagyja üres helyeknek: a keresés keresés marad, a vég nélküliség vég nélküli, miközben az életbölcsességeket dialógusokba rejti az író.

Murányi Sándor Olivér felolvas új kötetéből

A laudáció után mindkét díjazott felolvasott műveiből: Farkas Wellmann Éva négy versét, Murányi Sándor Olivér pedig egy humorral bőven átitatott részt a szatirikus pikareszkregényből.

Ezek után nem kell sokáig magyarázni, miért Fried Istvánnak ítélte oda az Irodalmi Jelen esszé kategóriában a díjat – mondta Böszörményi Zoltán, és átadta az irodalomtörténésznek az oklevelet, aki megköszönte a folyóiratnak és a jelenlévőknek az elismerést.

Farkas Wellmann Éva átveszi a díjat

Mandics György, a nyelvészeti kategória kitüntetettje kutatásai meghökkentő hátteréről számolt be a közönségnek, de nem volt kevésbé regényes Böszörményi Zoltán története sem, hogyan jutott el Mandics Györggyel való ismeretsége a díjig. Böszörményi egykor fiatal szerzőként a temesvári Fáklya szerkesztőségében hagyott egy verseskötetnyi anyagot az egyik szerkesztőnek. Mire a kötet megjelent, Böszörményi már egy menekülttáborban várta a jobb sorsot, és mint fogalmazott, „jó kis kalamajkát okozott” a kötetével a szerkesztőnek, aki nem volt más, mint Mandics György. „Soha nem hittem volna – mondta Böszörményi –, hogy egyszer majd viszonozhatom Mandics György akkori jóságát hozzám.” Nos, a viszonzás eredménye a Róvott múltunk című munka immár harmadik, befejező kötetének megjelentetése volt tavaly, melynek kalandos előzményeiről Mandics György mesélt.

Mandics György mesél, a díjat felesége őrzi

Mint a nyelvész-kutató elmondta, az akadémiai műhelyek mindig heves elutasítással fogadták a rovásírás honfoglaláskori jelenlétét bizonyító munkákat, és mivel Mandics egy több ezer oldalas műben tárta fel a korai rovásírás forrásait, szinte minden fontos szakmai helyről kitiltották. A kiadók, illetve a támogatásról ítélő grémiumok rendre elutasították, mígnem az Irodalmi Jelen vállalta fel a hatalmasra duzzadt mű megjelentetését. Az anomáliák tetejébe végül, paradox módon, a román könyvalapítványtól sikerült támogatást szerezni, amiben szerepet játszott az is, hogy Mandics György sokáig vezető tisztséget töltött be a román írószövetségben. A kutató e kálváriája után különösen nagy eredménynek tartja, hogy munkája megjelenhetett.

Gergely Zsuzsa A sárkányok enciklopédiájából olvas

Az idei díjátadó újat is hozott: mint Böszörményi Zoltán bejelentette, ettől az évtől műfordítóknak is odaítélik az elismerést, és nem csak a fordító kapja meg, hanem az eredeti mű szerzője is. Így esett a választás Mircea Cărtărescu  A sárkányok enciklopédiája című „posztmodern meséjére”, melyet Gergely Zsuzsa kiváló magyarításában élvezhetnek az olvasók. Böszörményi Zoltán elmondta: Cărtărescunak már két regénye is megjelent Magyarországon, a Sóvárgás és a Vakvilág, ez utóbbi trilógia első részét Csiki László ültette át magyarra, az eredetivel vetekedő nyelven. Cărtărescu tehetségét még azok sem mindig mérik fel igazán, mondta Böszörményi Zoltán, akik olvasták őt, mert kvalitásait tekintve hosszú magányban érdemes igazán elmélyülni benne. Gergely Zsuzsa már egy rövid részlet felolvasásával is jól éreztette a közönséggel: A sárkányok enciklopédiája egyszerre szellemes, bölcs és páratlan nyelvi leleményeket felvonultató regény. A román írónak a díjat Budapestről küldi el hazájába az Irodalmi Jelen.

Laik Eszter

Kapcsolódó: videófelvétel az átadóról

További képeink:

Fried István átveszi az Irodalmi Jelen-díjat

Fried István, Farkas Wellmann Éva és Elek Tibor