Ugrás a tartalomra

A Velemi Névtelentől a Barátok köztig

Győrei Zsolt műfordító, dramaturg, irodalomtörténész és költő volt a vendége a szegedi egyetemistáknak szervezett beszélgetésen. Beszámolt többek közt arról is, hogyan születik a Barátok közt forgatókönyve.

 

 

A Velemi Névtelentől a Barátok köztig

 

A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata által 2012. március 21-én megrendezett író-olvasó találkozón nagyszámú közönség gyűlt össze a SZTEage kistermében.  A vendég Győrei Zsolt volt, aki műfordítóként, dramaturgként, irodalomtörténészként ismert és elismert mind a közönség, mind a szakmabeliek körében. Mindemellett jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense. Schlachtovszky Csabával együtt vezetett színtársulata, a Pitymalló Kesely, a '90-es évek eleje óta működik, és több drámakötetet is közösen jegyeznek. Első verseskötetének megjelentetését az idei Könyvhétre tervezi.

A humoros hangvételben zajló beszélgetést Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész vezette, aki először a meghívottnak a lírához való viszonyára volt kíváncsi. Győrei elmondása szerint gimnazista korától kezdve vonzódott a költészethez. Egyetemista volt, amikor a Hétvilág című irodalmi-bölcseleti egyetemi lap, illetve a Pompeji is megjelentette alkotásait.  „Az ember lehull, mint a tintacsepp, és igyekszik minél nagyobb foltot hagyni az itatóson” – jellemezte némi iróniával ezt az időszakot.

Győrei Zsolt

Majd a beszélgetőtárs Győrei műfordításaira terelte a szót, kiemelve Christian Morgenstern bitódalait és az Udvariatlan szerelem című antológiát.  Győrei fontosnak tartotta, hogy a kötetben szereplő költők más-más fordítót kapjanak, hogy a versek sokszínűségét a fordítók sokféle hangjával érzékeltessék. Ez az antológia Bánki Éva és Szigeti Csaba főszerkesztésében végül 2006-ban jelent meg, a trubadúrlíra fonákversei kaptak helyet benne. Emellett a szerző Balogh Endre támogatásával bekerült a Tavaszidő édessége című antológiába, amelybe minnesängerek műveit fordította. „De nem vert fel akkora port, mert ebben ildomos versek voltak” – mondta a kötet fogadtatásáról.

Az Udvariatlan szerelem hatása jelenlegi líráján is érződik, hiszen az antológia költőinél használt versformák a Velemi Névtelen esetében visszaköszönnek. A szerző az utóbbi időben egy XVI. századi költő kéziratos hagyatékának megtalált darabjait adja közre különböző irodalmi folyóiratokban (Tiszatáj, Kalligram, Bárka, Holmi). Ám sejthető, hogy ez a közreadás inkább szerzőséget takar – ismertette a szóban forgó verseket Bíró-Balogh Tamás. „Azt akartam, hogy a Névtelen mindenféleképp kilógjon abból a korból, amiben született. Ez inkább játéklehetőség az olvasónak. Nem kívántam a weöresi igényességgel illúziót szállítani.” A szövegben megbúvó anakronizmusok, stilisztikai csalások révén kideríthető, hogy a Velemi Névtelen valójában fikció. Győrei ugyanis elképzelt egy olyan XVI. századi költőt, aki nem az akkori magyar irodalom elvárásai között él.

Illusztrációk az Udvariatlan szerelemből

Schlachtovszky Csaba neve visszatérő motívumként bukkant fel Győrei Zsolt történeteinek kapcsán. Így nem volt meglepő, hogy Bíró-Balogh végül kettejük közös munkásságát hozta szóba, melynek egy töredéke, a Rostálás a magtárban, illetve A passzív apaszív képében ott hevert a beszélgetők között levő kisasztalon. Bíró-Balogh Tamás felvetette, miképp lehet „négykezes drámát” írni? Győrei szerint együttműködésük sikerének titka a régi és közeli barátság. Miért állnak történelmi alakok drámáik középpontjában? – hangzott a következő kérdés. Győrei ezt inkább bölcsész-mentalitásként jellemezte, amellett a közönség előzetes elvárásával lehet számolni egy-egy történelmi alak kapcsán.

A passzív apaszív volt az első, mai környezetben játszódó darabjuk, amely egy drámapályázatra született. Ezt követően még két-három kortárs tematikájú drámát is írtak, de Győrei – elmondása szerint – szívesebben archaizál, számára túlságosan sterilnek tűnik a modern környezet, a „múltnak pedig hangulata van”.

Felvetődött a kérdés, hogy napjainkban hol a kortárs dráma helye a magyar kultúrában? Győrei úgy látja, hogy a színházak igyekeznek minél több jelenkori magyar drámát műsorukra tűzni, de elenyésző a számuk a XX. század első felében játszott kortárs drámák arányához képest. A színházba járó, viszonylag kisszámú közönség leginkább a divatos, befutott szerzők műveire kíváncsi. Darvasi László drámakötetének meghiúsult kiadása kapcsán Bíró-Balogh Tamás feltette a kérdést, hogy van-e igény a színházakban nagy sikerrel előadott darabok megjelentetésére. Könyvekben nehezen él meg a dráma – mondta Győrei. Drámakötetet nem nagyon vesznek az emberek. Csak a klasszikus, jó nevű szerzők kötetei bizonyulnak valamivel kelendőbbnek.

A színházi világtól kicsit elrugaszkodva, jelenleg egy századfordulón játszódó regényen dolgoznak közösen, a kiadásához már kiadót is kezdtek keresni. Az est végén felolvasott rövid, humoros regényrészlet meggyőzőnek hatott a közönség visszajelzései alapján. A szépírói karrier építése közben a Kosztolányi kritikai kiadás körüli munkálatokban is részt vesz A szegény kisgyermek panaszainak tudományos igényű közreadásával. Ez remélhetőleg még 2012-ben megjelenik.

Addig is be kell érnünk Heltai Jenővel...

A beszélgetés végén egy jóval populárisabb témára, a Barátok közt című telenovellára terelődött a szó, hiszen Győrei Zsolt az egyik forgatókönyvíró. A szövegkönyv megírásának kulisszatitkairól mesélt a sorozat kapcsán. Elmondta, hogy a stáb tagjai által nagy vonalakban felvázolt történeteket epizódokra, majd jelenetekre bontják le, az utóbbiak tartalmát kapják meg a forgatókönyvírók, akik ezek mentén írják meg a dialógusokat. Az elkészült párbeszédek végül a dramaturgokhoz kerülnek, akik összefésülik, az ellentmondásokat kijavítják, és a forgatás alatt ügyelnek az epizódok időbeli korlátaira.  Győrei végül egy Berényi Miklós alakját megidéző verssel, a Miklós szerelmének felolvasásával zárta az estet, majd Bíró-Balogh Tamással kötetlen beszélgetésre invitálták az érdeklődőket.

Fülöp Anna
 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.