Ugrás a tartalomra

Könyv, e-könyv, interkönyv

 

Ha betévedünk a világ legnagyobb könyváruházába, az amerikai Barnes & Noble-ba   persze, elég az interneten –, jól látható, hogy a kínálat túlnyomó része már e-bookként vásárolható meg. Idehaza azért még messze e Kánaán. Mondhatni, az e-Kánaán… – tudósítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett KönyvHét Lapnap című kerekasztal-beszélgetésről.

 

 

Könyv, e-könyv, interkönyv

 

 

Az utóbbi egy-két évben annyi jóslat, vízió és üzleti prognózis látott napvilágot az elektronikus könyvek és lapok jövőjéről, hogy rendkívül időszerű volt egy asztalhoz ültetni a témában érintett feleket: a tudomány, az alkotók, a kiadók és a piac képviselőit. A pillanat szükségszerűségét a Könyvhét című havilap ismerte fel, melynek fő profilja a könyv- és olvasáskultúra; legutóbbi tematikus száma pedig az internetes és elektronikus jövő lehetőségeit járta körül.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett KönyvHét Lapnap című kerekasztal-beszélgetés vendégei voltak Elek Tibor, a Bárka folyóirat főszerkesztője, Farkas András, a Fapadoskonyv.hu vezetője, Földes László, a Kossuth Kiadó képviselője, a Multimédiaplaza vezetője, Horváth Iván irodalomtörténész, az ELTE egyetemi tanára, Németh Kinga, a Typotex Kiadó főszerkesztője, illetve az Interkönyv munkatársa és Starcz Ákos, az eKönyv Magyarország Kft., valamint a Bookline.hu vezérigazgatója. A megszólalókkal Kőrössi P. József beszélgetett.
A beszélgetés hallgatójának óhatatlanul feltűnt a kiadók és alkotók témával kapcsolatos komplexusossága (nem kis mértékbe beleértve ebbe a beszélgetés moderációját), valószínűleg az anyagi függésnek és az olvasótábor tartós hiányának betudható bizalmatlan tapogatózás. Ha egy ilyen szakmai diskurzusban használható egyáltalán a szó, Horváth Iván és Starcz Ákos üde színfoltjai voltak ennek a beszélgetésnek, akik, bár merőben eltérő alapon – a tudomány és az üzleti vállalkozás szószólójaként – de mégis rendkívül kongruens és hiteles módon képviselték a maguk területét. Szintén megnyugtató volt a Typotex Kiadó jelenléte, amely egyszerre képviseli idehaza a magas szintű tudományosságot, és az Interkönyvet, mint a magyarországi elektronikus illetve internetes könyvkiadás megteremtőjét.

A beszélgetés egyik vezérfonala a fogalmi tisztázás volt: van-e különbség az elektronikusan megjelenített tartalmak egyes elnevezései között? Érdekes volt a konklúzió, hogy ahány megszólaló, annyi felől közelített a témához: a Kossuth Kiadó és a Fapadoskönyv képviselői az elektronikus tartalomszolgáltatás, Elek Tibor az online magazin, Starcz Ákos a külföldön már sokkal elterjedtebb e-book, Horváth Iván a tudományos kutatás elektronikusan közzétett, folyamatosan fejleszthető eredményei felől. Starcz Ákos határozta meg a lényegi különbséget a Google és a Széchenyi Könyvtár digitalizálási munkája (könyvek szkennelése, illetve a szöveg eltárolása), valamint az amerikai típusú e-könyv, mint produktum között.

Németh Kinga az Interkönyvről elmondta, hogy olyan internetes vásárlóteret hoztak létre, ahol akár fejezetenként is letölthető egy-egy könyv, és egyetlen egyszer kinyomtatható. Farkas András a Fapadoskönyvnél az úgynevezett print on demand szisztémában látja a jövőt: az egyedi kérésekre kinyomtatott, személyre szabott könyvben, ami akár egyetlen nyomtatott példányban is megszülethet. Elek Tibor a folyóiratok „elektronizálódási” tendenciájában kihangsúlyozta a Bárka törekvését, miszerint az online változat egyre önállósodik, azaz nem a nyomtatott folyóirat archívumaként szolgál.

A sokasodó internetes szövegkínálat esetében nem mellékes kérdés a fájlok védelme sem: Horváth Iván azt kérdezte Starcz Ákostól, hogy ha e-mailben szeretné egy részletét csatolni, vagy akár kikopizni egy e-booknak, lehetősége lesz-e rá. Míg a Starcz Ákos képviselte e-bookos megoldások esetén erre épp a titkosítás (profánabbul: a korlátlan „lopkodás” megakadályozása) miatt nincs mód, addig a Typotex-féle Interkönyvnél adódik lehetőség a pdf-fájlok kopizására, csatolására.

A vita másik csomópontja a kiadó, mint szerepkör funkciójának átalakulása volt. Abban szinte minden megszólaló egyetértett, amit Földes László (Kossuth Kiadó) összegzett frappánsan: minél több szöveg kerül fel az internetre – a dolog természeténél fogva kontrollálatlanul –, annál nagyobb szerepe lesz a kiadóknak, hogy megszűrjék ezeket a tartalmakat, és munkájukkal egyfajta garanciát nyújtsanak az olvasóknak. Ennélfogva az elektronikus megjelentetés semmivel sem kisebb felelősség, mint a papír alapú. Ezt Németh Kinga szintén megerősítette a kiadók múltjára is hivatkozva: egy kiadó által gondozott mű épp szakmaiságában különbözik az egyéb, virtuális térben bárhol fellelhető „kóbor” szövegektől. Mindezt Starcz Ákos találóan a „kiadó mint márka” fontosságával jellemezte, ugyanakkor megemlítette, hogy Bookline-os tapasztalataik alapján az értékesítésben a könyvkiadónak mint névnek már koránt sincs akkora jelentősége, mivel a vásárlók többsége témát és könyvet keres, nem a kiadó alapján választ. Farkas András határozottan azon a véleményen volt, hogy a vásárlói igényekkel együtt úgyis változni fog a kiadók profilja. Horváth Iván utánanézve a Fapadoskönyv kínálatának – ami egyelőre egy a piaci vizekben helyét kereső halként mozog –, nem állhatta meg a kérdést, miszerint rábukkant a Stohl Béla-féle József Attila-kritikai kiadás szövegére, természetesen a szerkesztői jegyzetek nélkül, amik ugye jogdíjkötelesek lennének. Farkas András erre azzal reagált, hogy egy ilyen korpusz olyan szűk réteg érdeklődését elégíti ki, hogy örülni kell, hogy egyáltalán olvassák.

A jövőbe tekintés kérdésében nemigen lehet vitatni Starcz Ákos véleményét, aki a nemrég elindult eKönyv Magyarországhoz épp azért keresett partnert a Líra és Lant „személyében”, mert az e-book a piacnak olyan rendkívül gyorsan változó és kiszámíthatatlan szegmense, hogy még azt is nehéz megmondani: holnap milyen felületeken fogunk olvasni.

Ami bizonyos: a karácsonyi vásárra már itt lesznek az első e-book hardverek, de a könyvespolcainkat és a folyóirattartókat azért még ne kezdjük lebontani tűzifának… A délutánról mindenestre még a Könyvhét új számát lapozgató közönség távozott, de ki tudja: talán jövőre már gombokat nyomogató-pittyegő hallgatóság tölti be a múzeum bársonytapétás, vörös dísztermét.

 

Laik Eszter

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.