Ugrás a tartalomra

Katarzis pedig nincs! - Berka Attila kötetéről

Ami pedig hősét, Lada Bélát illeti: ő általában van. Általában él. Általában ébred (jó későn, általában) és általában megállapítja, hogy ő épp ott, akkor és általában van, amiben. Abban a bizonyos sötétlő erdőben. És hogy sötétben, az bizonyosnak tűnik – tegyük még hozzá. Úgy is mondhatnánk – a szerző szavaival – hogy a senkiségre ébred. Ám az olvasónak világossá válnak némely dolgok. Világossá, azaz azonossá a saját dolgaival. Például hogy túl sok kütyüje van, neki is: „rengeteg ruhája, bizbasza, és még ki tudja, mije, elveszi tőle a levegőt, a teret, megfojtja”.

 

 

Láng Eszter:

Katarzis pedig nincs!

 

A Spanyolnátha művészeti folyóirat nemrégiben nagy fába vágta a fejszéjét – már ha van neki olyan. Könyvkiadásba kezdett, hogy rövid időn belül négy kötettel rukkoljon elő. Saját, népesnek mondható, mintegy kilencszáz főre rúgó, elsősorban fiatalokból és még fiatalabbakból álló szerzői gárdája széles merítési lehetőséget biztosít a legjobbak ilyenfajta kiemelésére. A sorozat szerkesztője Vass Tibor. A SPN Könyvek második kötetét Berka Attila jegyzi, aki 2006-tól a folyóirat szerkesztője.
   A szerző pontos megfigyelő. A pincérnő tálcájáról is tudja, mikor fekete, mikor zöld. És mintha tudná azt is, hogyan kell önpusztítani. Vagy tudja…
   Ami pedig hősét, Lada Bélát illeti: ő általában van. Általában él. Általában ébred (jó későn, általában) és általában megállapítja, hogy ő épp ott, akkor és általában van, amiben. Abban a bizonyos sötétlő erdőben. És hogy sötétben, az bizonyosnak tűnik – tegyük még hozzá. Úgy is mondhatnánk – a szerző szavaival – hogy a senkiségre ébred. Ám az olvasónak világossá válnak némely dolgok. Világossá, azaz azonossá a saját dolgaival. Például hogy túl sok kütyüje van, neki is: „rengeteg ruhája, bizbasza, és még ki tudja, mije, elveszi tőle a levegőt, a teret, megfojtja”.
   Lada Béla a szomszédban lakik. Vagy a szemközti házban. Vagy csak az utcán találkoztál vele. Vagy te vagy Lada Béla. A lényeg, hogy Lada Béla van. Nem hal meg – állítja a címben Berka Attila. Hogy nem hal meg? Meddig nem hal meg? – kérdezem én. A van mindig csak időleges, mint tudjuk. Lenni térben és lenni időben. De Lada Béla úgy van a térben, hogy néha elvész benne, és néha úgy van az időben, hogy kiesik belőle. Vagy fordítva, az idő esik ki őbelőle. Lada Béla fejéből tehát hiányzik az idő egy része. Elveszett. Néha visszatér, néha nem.
   Lada Béla nem hal meg, de van neki szokásos napi meghalása. Vannak álmai és rémálmai. Lada Béla magányos. Magányos, mert mindig magával van. Mert önmaga egy univerzum. Talán kicsi ez az univerzum, talán nagy. Mihez tudjuk viszonyítani? A magunk univerzumához. Ehhez képest ilyen vagy olyan.
Ám Lada Béla mégis teljes, kicsinységében és nagyságában is. Az alkotásban teljes ő. Az alkotás maga az élet.
   Lada Béla időnként „elmenne innen messze”, kihagyná az aktuális napot, sőt, akár az egész hetet. De a nap, a hét van. Megtörténik. Végbemegy. Ezért Lada Béla kettős életet él. Van a mindennapi vanban, másrészt azonban bármikor képes átlépni abból egy képzelt világba. Ilyenkor előfordulhat, hogy Terence Hill becsönget hozzá, és együtt borozgatnak, Bud Spencerre várva. Sőt, különféle csinos vagy kevésbé csinos női személyekre várva. Rajtuk kívül egyszer még Guliszesz is megfordult nála. De a nők meg Guliszesz igaziak voltak, úgy tűnik.
   Lada Béla törekszik az egészséges életre. Többször leszokik a dohányzásról, mert a dohányosok hamarabb halnak meg, és ő gondol a jövőre, még csoportterápiára is beiratkozik, hogy újabb lépést tegyen „a még könnyebb, még kiegyensúlyozottabb, még boldogabb jövő felé”.
   Lada Béla tudja, hogy nem az a legszörnyűbb, ha nem jut eszébe semmi, hanem az, amikor nem akar semmit. Mert Lada Béla alkotó ember amúgy, a szellem embere. Berka Attila, aki szintén a szellem embere, látszólagos egzisztencialista, amikor végigvezet főhőse mindennapjain. De ki is lép ebből az egzisztencializmusból akkor, amikor képet rajzol a kulturális és méginkább művészeti közegről, ama hivatalosról.
   A szépen szerkesztett kiadvány külső megformálása Székelyhidi Zsoltnak köszönhető, aki szintén a Spanyolnátha szerzőinek egyike (a könysorozat egyik kötetének is írója!), a szerkesztőség tagja, emellett főleg zenél és képzőművészettel is foglalkozik.
   S hogy milyen a „Lada Béla nem hal meg”? Olyan: amikor végigolvasod, kedved támad előlről kezdeni. Megértetted: rólad van szó. De katarzist, azt ne várj!


(Berka Attila Lada Béla nem hal meg, Spanyolnátha Könyvek, Hernádkak, 2009, 112 oldal, 1700 Ft)

 

Kapcsolódó: Interjú Berka Attilával
http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/3006

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.