Ugrás a tartalomra

A szocreál pintyőkéje

December nyolcadikán (1917-ben) születik a kommunista irodalom, a kilúgozott szocreál szürke pintyőkéje, Bihari Klára. Minden előtt meg kell jegyezni, hogy a kommunista bandagazdák elvárták, hogy milyen színű legyen a könyv levegője, de nem voltak kifejezetten ostobák, Bihari Klára nagyasszony egyetlen JA-díjat kapott vonalas és dilettáns meghatározás valamennyi kritériumát hordozó regényeire. 1958-ban, amikor mindenki kapott, aki tüsszentett legalább egy baloldalinak nevezhető kötetet, amelyben a polgár és az értelmiség hazug disznó, a kereskedő rabló, a munkás pedig az erkölcsiség netovábbja. Hogy ne mondjam, munkásosztály. 

Ismerjük, így is van. Nincs azzal gond, hogy a munkásosztály folyamatosan a Paradicsomba tart, hanem inkább azzal, hogy Bihari Klára hozzávetőlegesen hétszázötven, más kimutatások szerint négyszázharminc magyar szó ismeretében vezette a Paradicsomba a családerkölcs és a munkamorál szempontjából etalon munkásosztályt. Ennyi lépcsőnek sok, szókincsnek kevés.
Bihari Klára prózájában – most, negyven-ötven évvel fénykora után – azt szeretjük, hogy a világon semmi meghökkentő benne. Akár a Népszabadság címlapja pártlap korában. Nincs olvasmányélmény, nincsenek ötletek, nincs sztori, nincs csattanó, a karakterek sablonkarakterek, az ember nem szisszen fel egy megfogalmazásra, hogy húha, de eltalálta. A szürke pintyő, szürke, modoros, lényegtelen szövege. Tökéletes időpocsékolás, de komoly erőpróba.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.