Nem női-nem-játék és ezredfordulás - Helyszíni tudósítás Darabos Enikő és Szőcs Géza kötetének bemutatójáról
A kritikust zavarba hozta a kötetbemutató, de csak prózaíróként; Darabos Enikő Hajrá Jolánka! című könyve nem az elméleti Nem-játék, hanem a személyes tapasztalatok nyomán született. A Szőcs Gézával készült interjúkötet rendkívüli anekdotákat és pótolhatatlan dokumentumokat tartalmaz, és húsz éve ki nem mondott titkokat feszeget. - Boldog Zoltán helyszíni tudósítása a Grand Caféból
A prózaírói hang megtalálása (Nem női-nem-játék) - Helyszíni tudósítás Darabos
Enikő Hajrá, Jolánka című kötetének szegedi bemutatójáról
Az irodalomelmélész és a kritikus egyszerre hozható zavarba a szépirodalommal, legfőképpen, ha egy másik irodalomelmélész és kritikus kérdezi első szépirodalmi kötetéről. Pláne, ha kettő. Darabos Enikő megilletődöttsége azért is volt meglepő a Hajrá Jolánka! című rövidprózakötetének bemutatóján, mert a szegedi Grand Caféba szinte haza jár, de leginkább ő hozza zavarba meghívott vendégeit szövegeikről szóló kimért kérdéseivel. Gaborják Ádám, doktorandusz és Szabó István Zoltán (Steve), egyetemi hallgató viszont már azzal mentegetőzésre ösztönözte a szerzőt, hogy helyét elfoglalva és férfiakká osztódva vették át a faggató szerepét.
"Könnyebb kritikusként itt ülni" - jegyzi meg Darabos Enikő, hiszen mind Erdélyi Ágnes, mind Gaborják Ádám megidézi a szerző korábbi, Nem-játék című, elméleti írásokat tartalmazó kötetét, amely a Vitamin estek házigazdája szerint a műfajában egy "hard-core" szöveg. Steve szintén tovább feszíti ezt a szálat, és kérdezőpartnerével együtt az elmélet felől közelítenek a Hajrá Jolánká!-hoz. "Mennyire van hatással az elmélet a szépprózára?" - kérdezi Steve azzal az előfeltevéssel, hogy a szerző identitásai valahol mégiscsak összeérnek.
Darabos Enikő megilletődve
Darabos Enikő zavara csak fokozódik, és kategorikusan visszautasítja az elméleti szövegek és a kötetbeli írások ilyen direkt és kevésbé közvetlen kapcsolatát is. Személyes élmények ihlették - vallja be kérdezőtársainak némi hidegzuhanyként, akik szorgalmas bölcsész módjára a legkülönbözőbb divatos elméleti irányzatokat beleszugerálhatták a szövegbe. A szerző ezzel szemben közel enged kötetéhez és saját magához is, amikor az egyetemista évek albérletéről, annak hangulatáról, ízeiről és szagáról, az emlékezés kapaszkodóiról beszél. A kapaszkodókról és a "félelmekről", amelyek az írással, de főleg a megjelenéssel párhuzamosan születtek.
A gyerekelbeszélő szerepeltetése a bevallott életrajziság után a gyerekkori történetek kérdése felé tereli Gaborják Ádámot, amelyet a szerző azzal egészít ki, hogy a kötet ezen rétegébe tartozó novellák a "kényszerű felnőtté érést" jelenítik meg inkább. A "női tapasztalat kifejeződését" feszegetve Steve gondolatit Gaborják szövi tovább, szembesítve Darabos Enikőt azzal a kérdéssel, amely egy nem-játék irányába viheti a beszélgetést: "mennyire tartod magad nőírónak". A szerző viszont nem megy bele a talán még mindig túl elméletinek tűnő játékba, és kritikusi hangjára emlékeztetve kérdésével kategorikusan válaszol is: az a lényeg, hogy "jó vagy rossz, nem az, hogy fontos-e [a női tapasztalat]". A didaxis helyett az iróniával dolgozó szövegeket Darabos Enikő nem tartja "köldöknézősnek", és hangsúlyozza, hogy nem csak szakolvasóknak szánta művét. (Ennek némileg ellentmond a megjelenés helye.) Azt se bánná, ha "a Nők Lapjában tombolnának az olvasók", jegyzi meg az iróniát és a szerzői vágyakat ötvöző félmondattal.
A felolvasás után a szövegeket addig kívülről feszegető kérdések a belső szerveződés irányába mozdulnak el, és Steve tér ki először a Jolánka trópusaira, amelyek többször kapcsolatba hozhatók a gépiességgel. A vasalónak mint központi motívumnak a szerepét hangsúlyozná és értelmezné is az elmélész vehemenciájával, de Darabos Enikő a prózaírók plasztikus lakonikusságával lombozza le beszélgetőtársa lelkesedését: "kellett egy jól hangzó vasaló". A felvetés azonban annál is termékenyebbnek és helytállóbnak bizonyul, mert az ominózus vasaló a borítóra irányítja a figyelmet, amely többek szerint kétségtelenül a Hajrá Jolánka! egyik szexepilje.
Erdélyi Ágnes, Szabó István Zoltán, Darabos Enikő és Gaborják Ádám a bemutatón
A másik ilyen vonzóerő a mondatok súlya, amely átformálta a szerző vélekedését a mondat esztétikájáról. "Apuci, vérzek." - hangzik a mondat, melyet Darabos Enikő szerint lehetetlen másképpen leírni, és a közönség soraiból erre reflektáló Erdélyi Ágnes szerint is a "rövid, rafináltan jó" mondatokban rejlik a kötet erőssége, amely "tömörségével és sűrűségével" élvezetes olvasmány. Gaborják Ádám viszont a testiség és a szexualitás miatt is erősnek érzi a szöveget, amely a szerző megfogalmazása szerint főleg a nő és férfi állandóan konfliktusos viszonyának több szempontból ábrázolt metszete. Így felértékelődnek a dialógusok, vagy például az a nézőpont: miként gondolja el egy férfi, ahogy beizgul egy nő.
Az est kezdetén még zavarban lévő Darabos Enikő a beszélgetés közben megtalálta saját, kritikusoknak válaszoló prózaírói hangját. "Tudod úgy olvasni, hogy nem te írtad?" - hozza néha zavarba beszélgetőtársait is. Már csak az a kérdés, hogy a magyar kritikusok mennyire fogadják megilletődötten az új kortárs (nő)írót.
Ezredfordulás - Helyszíni tudósítás Szőcs Géza-Farkas Wellmann Endre Amikor fordul az ezred című kötetének bemutatójáról
"Irodalmi csemege" - jellemzi röviden Szörényi László az életútinterjú-kötetet, amely Szőcs Géza irodalmi és politikai tevékénységéről gyűjt egybe leginkább anekdotának nevezhezhető történeteket. Az Amikor fordul az ezred megjelenését olyan hiánypótló szövegnek tartja az irodalomtörténész, mint amely akkor születhetett volna, ha Kemény Zsigmond egykor kevésbé szűkszavúan és a személyességet finomítva jegyzi le kortárs benyomásait, vagy éppen Arany János bővebben széljegyzeteli olvasmányainak margóit. Az irodalom nagyjai közé azonban nem kizárólag az illusztris társaságba való sorolás miatt emeli Szőcs Gézát, hanem azon bátorsága okán, amely során "protokollt felrúgó harcot" folytat a kisebbségekért. Emellett olyan jóslatokat is tartalmaz a kötet a Kárpát-medencére vonatkozóan, amelyek egy része beigazolódni látszik, ezért Szörényi László szerint "mindenkinek el kellene olvasnia".
Szőcs Géza Spiró György érettségi feladattá emelt problémafelvetésével közelít az interjúkötethez, amelynek során a nyelv átalakulására helyezi a hangsúlyt. Amellett, hogy a generációk közötti különbség miatt gyakran nyelvileg különböző tartalmakra gondolunk egy-egy kifejezés hallatán, az ismeretek kiesése is jellemzővé vált napjainkban. A megszólalás nehézségei és a fogalmi készlet elkülönböződési folyamata miatt talán az értetlenség veszélye is fenyegetheti a Farkas Wellmann Endrével folytatott beszélgetés néhány mozzanatát. Szőcs Géza azonban saját megfogalmazása szerint "olyan titkokat mond el, amelyről az elmúlt húsz évben senki nem akart beszélni". Ugyanígy szó esik a kötetben saját korunkról is, mint például a négyigenes népszavazásról vagy az Európai Unió széteséséről.
Erdélyi Ágnes méltetja a kötetet Szörényi László és Szőcs Géza társaságában
A beszélgetés más mozzanatai olyan egymásra rétegződő folyamatok bemutatását emelték ki a kötetből, mint az "1000 éve elhúzódó honfoglalás", vagy a bemutató során részletesen kibontott Kalinyingrád (Königsberg) helyzetképe. A sajátos enklávéként létező város, amely korábban többek között Kant és Fichte pályájához is kötődve Európa szellemi központja volt, mára egy nyomasztó "kaszárnyavárossá vált". Szőcs Géza részletesen beszél tervezetéről, amely szerint Kalinyingrád kettős protektorátus lehetne közös orosz és uniós fennhatóság alatt, és egy ötnyelvű egyetemi várossá válva újra kulturális központtá alakulhatna. Az oroszul is megjelenő tervezet válasz nélkülisége talán kétségbeejtő, de a bemutató az írásokból származó részletekkel tanúbizonyságot tesz arról a humorról, amely kapaszkodót jelentett az egykori diktatúrában Szőcs Gézának, és amely a szövegek tanulsága szerint hasonló támaszt nyújt ma is. A virtuális Duna-köztársaság terve, amely Szőcs Géza édesapjának ötlete, olyan virtuóz humorral kezeli a rendszerváltás előtti politikai helyzetet, amelynek a kötetben megjelenő alkotmánya még azt is elhitetheti az olvasóval, hogy az ilyenfajta humor volt a legnagyobb és legmerészebb politikai hatalom. Ugyanebbe a vonulatba sorolható az a Trianont megidéző anekdota, amely a "vodkán visszavásárolt" Nagyvárad esetével mutatja be a sajátos visszafoglalást.
Az irodalmi igénnyel bemutatott közéleti írások után Szőcs Géza a Grand kapitány gyermekeiből származó képpel jellemzi saját kísérleteit, melyek az Irodalmi Jelenben is megjelenő palackba zárt üzeneteknek tekinthetők. Ez a metafora is érzékelteti az írói munkához szükséges türelmet, hiszen néha viszontagságos, gyakran rágalmakkal teli úton jut el egy üzenet a befogadókhoz, amely a humor mellett a felolvasott szövegből is tükröződő iróniát használja a hazugság bemutatására: "aki hazudik, még hitelesebbé válik".
Szőcs Géza felolvas
A kiváló hangulatban zajló bemutató maroknyi közönsége egy olyan beszélgetését hallhatott, amely szintén csemegének mutatkozott a vaskos interjúkötet mellett. A Kovács András, irodalomtörténész 60. születésnapját köszöntők és ezáltal a bemutatóról igazoltan hiányzók táborához végül Szörényi László és Szőcs Géza is csatlakozott, és történelmi tapasztalataikkal nesztelenül tűntek tova a forró szegedi délutánban, amely a Könyvhét zárását is jelentette.
Boldog Zoltán
