Boldog hanukát!

HAG SAMEAN HANUKA!

A démoni angyal: Csinszka

Tárca

Öt-hat évig életben tartja Adyt, némi blaszfémiával a Nyugatnak, a magyar irodalomnak. Hogy megírja az Őrizem a szemed, a Nézz, drágám, kincseimre és egyéb szerelmes verseit. Eközben Bertuka kiveri a csucsai cselédségből, Ady hogyan jut italhoz, mert jut, megszünteti a diverziós ösvényt. Vigyáz rá, amikor már senki nem tudna vigyázni a szenvedély- és halálos beteg zsenire. Sok – vélhetően – nem maradt Csinszkának a test örömeiből, azért annyira frusztrált. Bár ki tudja.  

  

A démoni angyal: Csinszka

 Csinszka. Ady özvegye. Nem tündérmese kettejük házassága. A tény is aggályosan tekinthető tündérmesének, hogy bizonyos irodalomkedvelő nők jól funkcionáló eszköztárukkal képesek virágba borítani a napi robotba belefáradó írók, költők életét. Ami szép. Ami jó, bár tele csapdahelyzettel. De az se tesz rosszat az irodalomnak, ha esetenként jön valaki, aki kirúgja az irodalom nevű csodapalota egyik-másik öröknek tűnő tartóoszlopát. A szemforgatók, a prűdök sikoltoznak, és az egész miskulancia irányt vált. Csinszkával Robotos Imre követte el a merényt (Az igazi Csinszka). Tényként kezeli, hogy Bertuka kiszúrja Adyt, magához kötözi. Adynak tetszik a fiatal macska, nyilván. Aztán menekülne, de nem marad menekülési útvonala. És hát itt rejtezik a valóság.

A száraz tények: 17 éves, amikor első rajongó levelét megírja Adynak, 21, amikor férjül veszi, 25, amikor özvegye, 26, amikor letámadja Babitsot. A száraz tények fontosak. De nem mellékesen öt-hat évig életben tartja Adyt, némi blaszfémiával a Nyugatnak, a magyar irodalomnak. Hogy megírja az Őrizem a szemed, a Nézz, drágám, kincseimre, és egyéb szerelmes verseit. Eközben Bertuka kiveri a csucsai cselédségből, Ady hogyan jut italhoz, mert jut, megszünteti a diverziós ösvényt. Vigyáz rá, amikor már senki nem tudna vigyázni a szenvedély- és halálos beteg zsenire. Sok – vélhetően – nem maradt Csinszkának a test örömeiből, azért annyira frusztrált. Bár ki tudja.

   Szerencsés napot választanak Csinszka és Ady. 1914. június 28-án Gavrilo Princip legyilkolja a Monarchia trónörökösét és feleségét, a világ rájön, mennyivel nagyobb élvezet, ha mindenki háborúzik, mint amikor helyi csetepatékban rendezik a dolgokat, kezdetét veszi az első világháború. Ezen a napon helyezi borítékba egy 36 éves költő (Ady) és 20 esztendős rajongója (Boncza Berta) óhaját, hogy össze akarnak házasodni. Ady beteg, egyedül van, Csinszka Csinszka és ady a csucsai Boncza-kastély előttpedig igen vágyik rá, hogy a numero egy felesége legyen. A papa, Boncza Miklós elzavarja őket. Ady hírhedett férfiú a magyar nyelvű tájban. A beteg, a „szanatoriumviselt”, a Munkapárt vezérét, Tisza Istvánt cikkben és versben leverő Ady, és az öreg Boncza közt a különbség ég és föld. Már a gondolatától hanyatt vágja magát, hogy szeretett lánya egy „züllött költő”, egy „nem férjnek való ember” felesége legyen. Nem válaszol a levelekre. A szerelmespár előtt nincs más út, az árvaszék jóváhagyását kérik tervezett házasságukhoz. Az ügy húzódik, a határidők csúsznak. A dolgok rendezése miatt Ady háromszor jár Pesten, többször Kolozsvárott, pedig utál utazni, a korabeli viszonyok között nem csoda. Nyolc hónapig tart az árvaszéki engedély megszerzése. A kolozsvári árvaszék 1915. február 27-én hozza meg a kedvező döntését, Boncza Miklós fellebbez. A fellebbviteli hatóság, a Kolozs Vármegyei Közigazgatási Bizottság 1915. március 22-én szentesíti véghatározatát.

Most előkerült Ady-levél: „Drága szépségem, kicsim, szomorúságom és örömöm, rengeteg mondanivalóm volna, de csak annyi erőm van, hogy írjak pár sort. Írják, hogy írjak, s ne mindig táviratozzak. Tudassam, és hogy lássa nem is olyan nagy a baj. Szép erő-fölöslegeimet szeretett atyád s a Sors jóvoltából elvesztettem, de még nincs nagy baj. Tisza másodszor nem írt, tehát Berci bátyád Némethyvel fogja elintéztetni holnapután árvaszéki ügyünket. Tele van a város pletykával, pimasz gyanúsításokkal ellened és ellenem. Szeress és minden jól lesz. Drága nagyanyánknak hét szent kézcsók, Károlyt ölelem s a tied: Csinszky”
A kastély, amelyben Csinka és Ady 1915 és 1917 közt éltAz esküvő utáni években Ady egyre többet betegeskedik. 1918-ban jelenik meg a Halottak élén című utolsó kötete. A Halottak élénben több olyan vers jön szerencsésen össze, amelyek a magyar verstermés százas toplistáján helyezhetők el. A legemlékezetesebb három: Őrizem a szemed; De ha mégis?; Nézz, Drágám, kincseimre. A versek központjában Ady és Csinszka. Kettejük szerelme. Az „öreg” – a kapcsolatban mindenképpen öreg – Ady, és a fiatal csibe, aki leányneveldéből (internátus) érkezik, aki annyit tud a világról, amennyit, és akinek morózus, a háború miatt, a világ és a Nyugat állapota miatt kedvetlen, leharcolt, alkoholista költő jut. Mégis azt hinnénk, ma is akad nő, aki fél karját adná, hogy múzsája legyen három olyan versnek, mint a felsoroltak.
Az Őrizem a szemed a rozoga Ady búbánatos és szépséges szerelmi vallomása. A halálra készül, de ha nem is a halálra, annál jobbra már nemigen, ami jutott: a húszéves Csinszka. A „De ha mégis?” című vers „drága, kicsi társhoz” sóhajtott ijesztő jövőkép, mi történik Bertukával (Ady) halála után. Legsötétebb rémálmai közt se szerepel, hogy letámadja, jogos tulajdonát, Babitsot. Csinszka úgy kalkulál, ha addig az Első Költő felesége volt, evidens, hogy továbbra is Első Költőné legyen. De nem jön össze, Babits nem meri vállalni a szexbolond Adyval való összehasonlítást. Babits önbizalma egyébként se zúzta össze a franciaágyakat.
A harmadik vers, a „Nézz, Drágám, kincseimre” az élet és az elmúlás. Csinszka Ady számára az élet ekkor, kétség nélkül. Harcol választottja alkohol- és nikotinszomjával, elkobozza és eldugja a cselédség által fellopott bort, eteti az urat, rendben tartja. Annyit hisztériázik, amennyit kell, akkor bünteti, amikor szükséges. Terror, de Ady és a magyar irodalom nyer vele néhány évet. Csinszka nem sokkal a költő halála után módosít a hisztérikus közelítésben, ezt mondja: „Ady Csoda volt. Megszállott, gyönyörű emberpéldány, élő, elmúló, közöttünk járó csoda. Olyan szép, hogy aki megértette ezt a nagy szépséget és kiverekedte a jogot őrizni ezt a testet.”
Ady halálával másik csatába keveredik. Persorozat az Ady családdal a hagyaték ügyében (Hatvany Lajostól Csinszka megkapja valamennyi Ady-vers tulajdonjogát, közben kavarás Fenyő Miksával), küzdelem, hogyan legyen tovább Ady nélkül. 24 éves ekkor, Nagyasszony, dáma. Elkövet hülyeségeket, de kemény, mint a szikla, tudatos és határozott. Liba, de a jobbak közül való. A mérleg egyik serpenyőjében, hogy folyamatosan szomjasan, így életben tartja Adyt, majd őrületbe kergeti Babitsot (akit annyira megrémít, hogy néhány találkozás után nőül veszi a leszbi Tanner Ilonkát), ami, ha közelről vizsgáljuk, nem akármi.
Onagy Zoltán
 
Boncza Berta, Csinszka, Csucsa, 1894. június 7. – Budapest, 1934. október 24., Ady Endre felesége, költő. 

 

 

    Csinszka és Ady = Nagykálózi Eszter, Jordán Tamás

 

A Nézz, drágám, kincseimre című verset a Nyugat közölte az 1917-es 3. számban. Ezzel az ajánlással soha nem láttuk, a kötetekből valami módon lemarad az ajánlás – szerencsére. Mert mit lehessen mondani? Geil.


Ady Endre: Nézz, drágám, kincseimre

(Kicsi Csinszkámnak küldöm)

 

Nézz, Drágám, kincseimre,
Lázáros szomorú nincseimre
Nézz egy hű, igaz élet sorsára
S őszülő tincseimre.

 

Nem mentem erre-arra,
Búsan büszke voltam a magyarra
S ezért is, hajh, sokszor kerültem
Sok hajhra, jajra, bajra.

 

Jó voltam szerelemben:
Egy Isten sem gondolhatná szebben,
Ahogy én gyermekűl elgondoltam
S nézz lázban, vérben, sebben.

 

Ha te nem jöttél vóna,
Ma már tán panaszló szám se szólna
S gunyolói hivő életeknek
Raknak a koporsóba.

 

Nézz, Drágám, rám szeretve,
Téged találtalak menekedve
S ha van még kedv ez aljas világban:
Te vagy a szivem kedve.

 

Nézz, Drágám, kincseimre,
Lázáros, szomorú nincseimre
S legyenek neked sötétek, ifjak:
Őszülő tincseimre.

 

Kommentek elrejtése, megjelenítése